Utolsó idők
Armageddon






Természetfölötti valóság

Mottó: Most tükör által homályosan látunk … (1Kor 13:12)

Genesis

A világ Isten beszéde által teremtetett (1Móz 1), ami látható a láthatatlanból állt elő (Zsid 11:3). Benne teremtetett minden mennyen és földön, láthatók és láthatatlanok (Kol 1:16). Tesz tanúbizonyságot a Biblia.

A természettudományos megismerés alapján nyertek megállapítást a következők:

Az anyag részecskék csoportos megnyilvánulása, melyek nagy sebességgel mozognak, terjednek. Az anyag belsejében lejátszódó történés, valójában energiafolyamat. Az anyag tehát történik: keletkezhet, változhat, elenyészhet. Az anyag dinamikus történés, energia, sugárzás. Az anyag megjelenését energia idézi elő. Az anyag az energia egyik megjelenési formája.

Az ember megalkotása

Isten megformálja az emberi testet, majd lelket lehel belé. Rábízza az Éden kert művelését és őrzését. Az ember magányosnak érzi magát, ezért Isten hozzá illő segítőtársat akar szerezni neki, mély álmot bocsát rá, hogy oldalbordájából megalkothassa az asszonyt. (1Móz 2:7, 18, 22)

Égő csipkebokor

Mózesnek az Isten hegyénél (Hóreb) megjelenik az Úr angyala egy tűzben égő csipkebokorban anélkül, hogy a bokor elégne. Mózes a hely szentsége miatt nem mehet közel, saruit le kell oldania. (2Móz 3) Mózest ekkor hívta el az Úr népe megváltására s az ígéret földjére történő bevezetésére.

Isten dicsősége

Az Úr tűzben leszáll a Sínai hegyre (Hóreb) s felhőtől körülvéve szól Mózeshez, akit behív a felhő közepébe (2Móz 19:18; 24:16-18; 5Móz 5:22). Miután Mózes összetöri a kőtáblákat Izraelnek az aranyborjúval való bálványozása miatt, Isten hívására ismét felmegy a hegyre, ahol az Úr színről-színre beszél vele (2 Móz 33:11), majd az Úr dicsősége elvonul előtte, akit azonban csak hátulról láthat, arcát nem. Mózes fejét lehajtván földre borul. (2Móz 33:22-23; 34:6, 8)

Isten dicsősége a szövetség ládája fölött

Miután Isten elrendelte a szent Sátornak és tartozékainak, köztük a szövetség ládájának (2Móz 25:10-22 37:1-9) az elkészítését, a láda fedelének tetejéről, két Kérub közül jelent meg és szólt az Úr Mózesnek (2Móz 25:22; 4Móz 7:89).

Az Úr angyala

Az Úr seregének fejedelme (angyala) a honfoglalás során, a Jordán folyón való átkelés után megjelenik Józsuénak Gilgálban kivont karddal a kezében s megjelenti neki, hogy Izrael be fogja venni Jerikó városát. (Józs 5:13-15; 6:2)

A honfoglalás után ugyancsak az angyal megfeddi Izraelt, amiért az Úr parancsa ellenére a Kanaánitákkal szövetkezett. (Bir 2:1-3)

Gedeonnak megjelenik az Úr angyala s elmondja neki, hogy általa fogja az Úr megszabadítani Izraelt a Midiánitáktól. (Bir 6:11, 22)

Megjelenik az Úr angyala Manoahnak és feleségének s tudatja velük, hogy gyermekük lesz, aki szabadulást szerez Izrael számára a Filiszteusoktól. A Sámson nevet kapja. Áldozattételük közben az Úr angyala felszállt az oltár lángjában, mikor a láng felcsapott az oltárról az ég felé. (Bir 13)

Az Úr és a Kérubok

Isten Kérubok között lakik – mondja Ezékiás király imádságában (2Kir 19:15). Isten Kérubon halad, röpül, Kérubokon ül – írja a Zsoltárok könyve (18:11; 80:2; 99:1). A láthatatlanban. S ez realizálódott látható formában a földön is: Isten dicsősége volt jelen a Kérub fölött (Ezek 9:3). (lsd. még 1Krón 28:2)

Főpapi szolgálat

A főpapi szolgálat Áron és leszármazottai tiszte volt. Sádók Áron 10. generációs leszármazottja (sádóki papság). A Sádókot követő több, mint 10 genenerációs papság után következett el a Babiloni fogság. A fogság alatt Jehosadák (Jósadák Neh 12:26) volt a főpap, visszatéréskor, illetve után Jósua (Jésua Neh 12:26 ). S innentől kezdve már a Csemetére, Jézus Krisztusra, mint tökéletes főpapra mutat előre az Ige (Zak 6:11-12). Örökké való főpap lett – írja a Zsid 6:20.

Az Ószövetségben Isten természetfeletti módon kommunikált a főpappal; a hósen, valamint az Urim-Tummim segítségével adta tudtára a főpapnak döntéseit, ítéletét.

Prófétai szolgálat

Salamon király 40 esztendei uralkodását követően, halála után a királyság kettészakad: északon Izrael, délen Júda. Északon Béthelben és Dánban kialakítanak egy-egy idegen istennek áldozó kultuszt, az attól való félelem miatt, hogy Izrael követvén a jeruzsálemi szertartás-rendszert szívében visszahúz majd Júdához. Ez nagy gonoszság volt, hisz Isten az első parancsolatban megtiltotta népének, hogy rajta kívül más, idegen isteneket tiszteljen, imádjon. Több generáció elteltével Akháb király került a trónra Izraelben, aki feleségül vette Jézabelt (Ethbaálnak a Sidonbeli királynak lányát 1Kir 16:31), aki sok gonoszságra ösztökélte őt (1Kir 21:25). Kialakítják a Baál- és az Asera-kultuszt, az Úr prófétáit Jézabel megöleti. Ebben a közegben lép fel Thesbites Illés, aki a gonoszságok miatt megfeddi a királyt, a Kármel-hegyén legyőzi a Baál papjait. Jézabel bosszút akar állni rajta. Illésnek, mint az Úr egyetlen életben maradt prófétájának, menekülnie kell. 40 napig menetel a Hóreb hegyéig, ahol egy barlang előtt az Úr elvonul előtte, szól hozzá, Illés pedig befedi az arcát (1Kir 19). Illés az egyetlen a korai próféták közül, akinek természetfölötti elragadtatásáról olvashatunk (2Kir 2).

Elizeus próféta idejében történt egyszer, hogy a szíriai király körülvette Dótán városát, hogy Elizeust elfogja, aki akkor ott tartózkodott. Elizeus szolgája látván a sereget megretten, de Elizeus így bátorítja: ne félj, többen vannak, akik velünk vannak. Kérésére Isten megnyitja szolgái szemeit, aki meglátja, hogy Elizeust - amúgy egyébként - láthatatlan sereg (tüzes lovak és szekerek) veszi körül. (IIKir 6:16-17)

Író próféták

Ésaiás próféta 40 évig működött Jeruzsálemben, még a babiloni fogság előtt. Elhívását egy látomás előzi meg, melynek során meglátja az Urat trónusán ülni a templomban s szeráfokat (6 szárnyú lényeket) is lát, melyek két szárnyukkal arcukat, két szárnyukkal lábaikat fedték be, kettővel pedig lebegtek (Ésa 6:2, 6). Ezt kiáltják e lények: Szent, szent, szent az Úr!

Ezekiel próféta papi rend tagja. A Babilonba történő első elhurcolás száműzöttjei között van, Babilonban történik elhívása. Leírja Isten személyének dicsőséges megjelenését (1:27; lsd. még 8:2; 40:3), valamint trónusát (zafírkő 1:26), mely kristály padlón helyezkedik el (1:22) (lsd. még 2Móz 24:10). A kristály padozatot rajta a trónussal 4 szárnyas élőlény (lelkes állat) viszi (1:5-26). Ezékiel a 10. részben Kéruboknak nevezi őket s itt is és az 1. részben is leírja: kerekeikben volt mozgató erejük. Az 1Krón 28:18 Kérubok szekeréről (kocsijáról) beszél.

Dániel prófétának, aki a babiloni király udvarában élt Gábriel arkangyal több ízben is megjelent (Dán 8:16; 9:21; 10): a méd-perzsa valamint a görög birodalom a hatalmi harcért egymás között vívott küzdelmének megjelentése alkalmával; a Júda és Jeruzsálem pusztulása feletti bánkódása során, melyben kéri a nép bűneinek megbocsátását, Jeruzsálem helyreállítását; egy nagy bajról való látomás miatti aggódása kapcsán.

Keresztelő János

Gábriel arkangyal megjelenik Zakariás papnak papi szolgálata közben és elmondja, hogy neki és feleségének Erzsébetnek – kik mindketten igazak voltak az Isten előtt - fia születik, aki a János nevet kapja. Nagy lesz az Úr előtt, betelik Szent Lélekkel és sokakat megtérít az Úrhoz. Az Illyés lelkével és erejével működik s az Úr előtt fog tevékenykedni. (Lk 1)

Mennyei jelenések könyve

E könyvben számos olyan elem található, melyből kirajzolódik előttünk a láthatatlan világnak az a régiója, mely Isten birodalmát jeleníti meg. Szinte rögtön a könyv elején találkozhatunk a feltámadott Jézus Krisztus megdicsőült megjelenésének leírásával (1:11-16). Majd a 4. részben János közvetíti, miként látja Istent királyi székén ülni a mennyben, körülötte 24 Vén ül székekben. A királyiszék előtt 7 tűzlámpás, az Isten 7 lelke. A királyiszék előtt kristályhoz hasonló üvegtenger, a királyiszék körül pedig 4 élőlény (lelkes állat). Középen a trónusnál a 4 élőlény és a Vének által körülvéve áll egy, azaz hogy a Bárány. A királyiszék, a 4 élőlény és a Vének körül tízezerszer tízezer és ezerszer ezer angyal (5. rész). (vö. Dán 7:9-10)

Tér és idő

Tudományos módszerekkel igazolták, hogy az idő visszafelé számítva korlátozott, a kozmosznak volt
kezdete. Az idő a jövőre nézve is korlátozott - a világegyetemben lévő csillaghalmazok véges korúak, a természeti törvények nem abszolútak, a világegyetem termodinamikai egyensúlya felborulhat. Az
az idő tehát véges.

Idő többé nem lesz – mondja egy angyal a világtörténelem egy adott pontján a Jel 10:6-ban.

De ha az időnek határa van, mi volt azelőtt? Volt olyan, hogy a világmindenség még nem létezett? Ezen állapot is az idő végességét igazolná. Azonban más okból kifolyólag is újra fel kell tennünk a kérdést: volt olyan, hogy a világmindenség még nem létezett s akkor nem volt semmi? Tér sem?

Az időtlen jövő

Isten új eget és új földet teremt majd. A szent Jeruzsálem Istentől, a mennyből száll alá. A Mindenható Isten és a Bárány lesz a város temploma. (21:11-27) Az élet folyóvize egy ragyogó kristály tiszta folyó, amely Istennek és a Báránynak királyiszékéből jön ki. Utcájának közepén, a folyó két partján élet fája, 12 gyümölcsöt terem, minden hónapban meghozván gyümölcsét, levelei a pogányok gyógyítására valók (22. rész).

Az élet könyve

2Móz 32:32; Jel 21:27; Jel 13:8; Jel 3:5; Zsolt 69:29; Fil 4:3; Dán 12:1; Lk 10:20; Zsid 12:23; Jel 20:12

A természettudományos gondolatok forrása: Dr. H. Rohrbach: Természettudomány, Világkép, Hit




Utolsó idők

Honlapkészítés