Utolsó idők
Armageddon






Jeruzsálem sorsa Krisztus után

Miután Jézus Krisztus az Olajfák hegyéről felhőkkel körülvéve elragadtatott, a tanítványokra kiöntetett a Szent Lélek és a hívek száma egyre szaporodott. (Rendszeresen összegyűlnek a jeruzsálemi Templomban imádkozni, ahol az apostolok is tanítanak). Eközben a zsidók visszautasítják a császárért bemutatandó áldozatot, melyre reakcióként a rómaiak Júdea ellen hadjáratot indítanak, kitör a zsidó háború (66-70). 70-ben Titus lerombolja a Templomot és Jeruzsálemet, melynek helyére Hadrianus császár római várost építtetett. Júdea nevét eltörölte és provincia Syria Palaestina néven újjá szervezte. Jeruzsálem nevét Colonia Aelia Capitolina-ra változtatta s a Templom-hegyre felépítették Jupiter templomát, benne a császár szobrával. Itália istenei beköltöznek Aeliába. A Római Birodalom bukása után a Kelet-Római Birodalom, más néven a Bizánci Birodalom, még évszázadokig létezett. A bizánci periódusban Aelia megőrzi római város-szerkezetét, de a pogány istenek szobrait ledöntik. A bizánci uralom alatt Jeruzsálem elveszti zsidó jellegét, keresztény város lesz. A város kétnyelvű: hivatalosan Aelia (Capitolina), de a zsidók és a keresztények Jeruzsálemnek mondják. Ekkor épül fel a Szentsír-bazilika és számos templom. Jézus előfordulásának színhelyei kegyeleti-, zarándokhelyekké válnak. A Szent Sír-bazilika, amely egy, a Jézus keresztre feszítése, eltemetése és feltámadása helyszínének vélt területen épült templom együttes s amelyet a keresztesek a XII. sz. elején kibővítenek. (Itt található a Golgota sziklája, az a szikladarab, amelyen úgy gondolják, hogy Jézus keresztje állt s amelyet a keresztre feszítés helyszíneként tisztelnek, valamint Krisztus feltételezett sírja.) A Mensa Domini templom (IV.sz.) a Genezáreti tó (Galileai tenger) partján található s állítólag az Úr feltámadása után itt vendégelte meg tanítványait s adta át Péternek a primátust. A kenyérszaporítás temploma (Kapernaum) a kenyérszaporításnak állít emléket. Mint ahogy az is különösen veszi ki magát, hogy Péter feltételezett házára bizánci bazilikát építettek Kapernaumban - vagy, hogy a Vatikánban (Péter itt szenvedett mártírhalált) Péter feltételezett sírjára ráépítik a Szent Péter bazilikát (Péter sírja állítólag a bazilika főoltára alatt helyezkedik el.) A helyszínek történeti valósága nagyon is valószínűsíthető, azonban e helyek ilyen módú tisztelete nemcsak, hogy feleslegesnek, de helytelennek bizonyul annak fényében, amelyet a Biblia az igaz istentiszteletről, valamint az Egyházról mond. (lsd. Az Egy ház, valamint a Papi szolgálat c. oldalakat.)

A bizánci korszakban Palesztina életét a viszonylagos stabilitás jellemezte. Ennek a viszonylagos nyugalomnak 614-ben a perzsa hadsereg betörése vetett véget. 628-ban a bizánciak visszahódították Palesztinát, majd 638-ban a muzulmánok az arab Omajjádok, az Abbászidák és a Fátimidák lettek Palesztina új uralkodói (első arab uralom). A keresztény Európa felháborodott a Palesztinában élő keresztényekkel szemben tanúsított kegyetlen bánásmódon s a Pápa felhívására keresztes hadjáratokat indított. A keresztesek megalapítják a jeruzsálemi Latin Királyságot (1099-1291). 1290-ben Jeruzsálem mameluk kézre kerül (második arab uralom). 1516-ban az ottomán hadsereg győzelmével véget ér a mamelukok uralma. Palesztinában a török uralom 1917-ban az I. világháború alatt ért véget. Ekkor brit csapatok foglalták el Jeruzsálemet, majd 1920-as évek elején Palesztina brit fennhatóság alá kerül (Brit Mandátum). 1947-ben az ENSZ megszavazza a Szentföld egy arab és egy zsidó állammá történő felosztását, Jeruzsálemet nemzetközi közigazgatás alá kívánván helyezni. 1948-ban Nagy-Britannia kivonul Palesztinából, megalakul Izrael állam. 1949-ben Izrael Jeruzsálem újvárosát fővárosának nyilvánítja.


Miért van a Templom-hegy a jordániai iszlám vallási hatóság, a Jerusalem Islamic Waqf kezében?

Jelenleg a Templom-hegy formálisan a zsidó állam fennhatósága alatt áll, azonban igazgatását a Jerusalem Islamic Waqf végzi.

Az első arab uralom idején (638-1099) a Templom-hegy, a Sziklamecset és környéke az iszlám szent körzetéhez tartozott. Miután a muzulmánok i.sz. 638-ban meghódították Jeruzsálemet, a Templom-hegyen felépítették a Szikla-dómot 690 körül, majd 700 körül az Al-Aksza mecsetet.

A Waqf azóta kormányozza a térséget*, amióta a muzulmánok 1187-ben visszafoglalták a Jeruzsálemi Királyságot a rövid szeldzsuk török uralom után a keresztesektől. (1270-1290-tól a Szent hely a muzulmánok/muszlimok kontrollja alatt áll.)

A Mandátum idején Palesztina közigazgatását a britek látták el, ám a muszlim közösség vallási ügyeinek vitelére, összehangolására 1921-ben megalakították a Legfelsőbb Muszlim Tanácsot (Supreme Muslim Council), amely 1948-ig működött. A britek a Templom-hegy ellenőrzését is arab-muszlim közigazgatás kezébe helyezték. Majd Jordánia 1948-ban elfoglalta Jeruzsálemet s 1951-ben teljesen feloszlatva a Tanácsot átvette az irányítást a város felett. (Jerusalem Islamic Waqf)

Az 1967-es júniusi 6 napos háború alkalmával az izraeli hadsereg elfoglalta a Templom-hegyet. Ám az izraeli kormány attól félve, hogy a Szent hely fegyveres összetűzés célpontjává válik (az iszlám törvény értelmében a muszlimoknak elidegeníthetetlen joguk van a területhez) valamint, hogy annak hosszútávon Izraelre nézve kedvezőtlen kimenetele lesz, hozzájárult, hogy a felette gyakorolt ellenőrzést az iszlám Waqf kezében hagyja, a Tanács pedig újjáalakult. A Tanács a vezetőből, a jeruzsálemi Főmuftiból, valamint a Waqf-ból áll.

Izrael tartott a nemzetközi megítéléstől s tettével esetlegesen azt is kockáztatta volna, hogy ha saját fennhatósága alá helyezi a Templom-hegyet, nemzetközi szankciók kíséretében kényszeríthetik arra, hogy szolgáltassa azt vissza, lévén több vallás is szent helyének tekinti a Templom-hegyet.

Miközben az izraeli törvényhozói és közigazgatási hatalom immár Kelet-Jeruzsálemre is kiterjedt, 1967. júniusában a Kneszet hozott egy törvényt a Szent hely védelméről, biztosítva annak békés állapotát, valamint az odavaló szabad bejutást.

Noha Izrael 1949-ben Jeruzsálem újvárosát jelölte meg fővárosaként, csak 1980-ban született törvény arról, hogy Jeruzsálemet tekinti fővárosának.

Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság 1993-ban döntött a jeruzsálemi Templom-hegy vallási, illetve jogi státusáról.

A jövő:

Az ENSZ tervei szerint Jeruzsálemnek nemzetközi közigazgatás alatt kéne működnie.

Az Antikrisztus uralmakor Jeruzsálemből fogja irányítani a Földet. (Mt 24:15; Dán 12:11; 2Thessz 2:3-4; Jel 13)

Mikor Jézus Krisztus visszajön, legyőzi az Antikrisztust és a hamis prófétát (Jel 17:14; 19:20), 1000 éves királysága során itt fog tartózkodni (Jel 20:6, 9).

Az 1000 éves királyság után Góg és Magóg még egyszer kísérletet tesz, hogy megtámadja a szeretett várost és az ott élő szenteket (Jel 20:8-9) - akik Jézus Krisztus visszajövetele után Vele lesznek, (1Thessz 4:17; Jel 20:6) - de ezt Isten már nem engedi meg (Jel 20:9).

A Jézus Krisztus megváltásától visszajöveteléig terjedő időszakban a földi Jeruzsálem szellemi jelentősége megszűnik. Az Egyház tölti be ezt a szerepet.




Utolsó idők

Honlapkészítés