Jezabel

Salamon király 40 esztendei uralkodását követően, több generáció elteltével Akháb király került a trónra Izraelben, aki feleségül vette Jézabelt, Ethbaálnak a Sidonbeli királynak lányát, aki behozza Izraelbe a főníciai Baál (Melkart) tiszteletét és az Asera-kultuszt (1Kir 16:29-33). Ebben a közegben lép fel Thesbites Illés, aki a gonoszságok miatt megfeddi a királyt, a Kármel-hegyén legyőzi a Baál papjait (1Kir 18). Jézabel bosszút akar állni rajta, az Úr prófétáit megöleti, Illésnek pedig menekülnie kell, 40 napig menetel a Hórebig (1Kir 19). Illés bánkódik: Izrael elhagyta az Úr szövetségét, az Úr prófétáit megölték, ő maradt csak egyedül és őt is halálra keresteti Jézabel. Ám az Úr így vigasztalja, midőn átvonul előtte a Hóreben: Meghagyok 7000 embert, akik nem hajoltak meg a Baálnak, akik nem csókolták meg azt (1Kir 19:18; Róm 11:4). Majd Isten utasítására Illés királlyá keni Jéhut Izraelen, maga helyett pedig prófétává Elizeust (1Kir 19:16). Illés megjövendöli Akhábnak háza bukását s Jézabel csúfos végét gonoszságaikért (1Kir 21:21-25). Akháb halála után, miután Jéhu lesz a király Izraelben, beteljesíti Isten akaratát Jézabelen, akit paráznának és varázslónak nevez (2Kir 9:22; 30-36).

A Jelenések könyve 2. részében találunk utalást Jézabelre, amelyet itt most szövegkörnyezetéből kiragadva, mint jelenséget említünk meg: bálványimádásra csábított némely híveket. Adott neki időt Jézus a megtérésre, de nem tért meg (20-23. versek).

Ahogy Jézabel idegen istenek imádatára csábít, úgy tesz a nagy szajha (Babilon) is: hamis istenség imádatára ösztökél s szentek és próféták vérétől ittas (Jel 18:24; 17:6).

Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg … hagyjátok el őt …, mert az égig hatott ítélete (Jer 51:9).