Utolsó idők
Armageddon






Béke a Közel-Keleten pro és contra

2008. januárjában egyes külföldi hírforrások arról számoltak be, hogy Szíria és Izrael a török kormány közvetítésével egyezkedik. Izrael felkínálta a Golán-fennsíkot a béke fejében, mely azért is fontos esemény, mert a köztük lévő béketárgyalások mintegy 8 éve szünetelnek. Ha Szíria békét köt Izraellel, a palesztin Hamas, valamint a libanoni Hezbollah elvesztené Szíria támogatását s elképzelhető, hogy Libanon is, mint a négy szomszédos arab ország közül az utolsó békét kötne Izraellel.

2008. november 26. Izrael bejelenti, hamarosan sor kerül a békeszerződés megkötésére.

2009. június 15. Az izraeli kormányfő bejelentette, Izrael kész lenne elismerni az önálló palesztin államot, igaz Izrael olyan szigorú feltételeket támasztana ezért cserébe, amelyeket a palesztinok túlzottnak tartanak.

2009. szeptember 22. Közel-Kelet csúcstalálkozót tartottak New York-ban izraeli-palesztin részvétellel. A két fél nem jutott egyezségre abban, hogy az Izrael által megszállt területeken a régi zsidó telepeket felszámolják, illetve az új telepek építését befagyasszák, ezzel hátráltatva a területileg egységes önálló palesztin állam megalakulását, melynek kapcsán a palesztin vezető, M. Abbas felszólította az ENSZ-t, gyakoroljon befolyást Izraelre.

2009. október 25-26. Szeptember vége óta több összetűzésre is sor került a zsidók és palesztinok között Kelet-Jeruzsálemben a Templom-téren (más néven Mecsetek terén: pillanatnyilag ugyanis itt található az al-Aksza-mecset és a Szikladóm), amelyet az 1967-es háborúban Izrael ellenőrzése alá vont. Az iszlám vallási hatóság azt állítja, hogy az Izraeliek a jeruzsálemi mecsetek elfoglalására készülnek, aláássák a hegyen álló mecseteket és egy saját templomuk felépítését tervezik. A terület Izrael fennhatósága alatt áll, de az iszlám vallási hatóság nem engedélyezi, hogy zsidók és keresztények ott imádkozzanak. A Templom-tér szabad megközelítését követeli rabbik egy csoportja. A kormányzat segítségét kérték abban, hogy tegyék lehetővé a zsidók számára a belépést a Templom-hegyre, annál is inkább sürgetik azt, mivel a zsidóság legszentebb helyének tartják a Templom-hegyet. A Templom-tér azért is nagy jelentőséggel bír, mert a tér alatt található a Nyugati fal (Sirató-fal), amely a Templom-hegy támfalának volt egy szakasza, mely egyben az egykori, a rómaiak által 70-ben lerombolt jeruzsálemi Templom tartófala. A Templom kialakításakor ugyanis egy természetes domb köré négy falat építettek, majd a teret feltöltötték. A Nyugati fal tehát az egyik tartófal maradványa. Az 1967-es 6 napos háború után, az izraeliek miután irányításuk alá vonták az óvárost, lebontották az itt található arab lakónegyedet, házakat s létrehozták a Nyugati fal előtti közteret, amely egy olyan hatalmas nyitott zsinagógaként funkcionál jelenleg, ahol állandó imádságok zajlanak.

2009. november 16-17. Mivel nincs előrelépés a közel-keleti megbékélési folyamatban, a palesztinok független államuk egyoldalú kikiáltásával fenyegetőznek. Az izraeli-palesztin tárgyalások - melyek 18 évvel ezelőtt kezdődtek - ismét megtorpanni látszanak, ahogy korábban már több ízben is. Ezért a palesztinok kérvényt terveznek benyújtani az ENSZ BT-nek, amelyben a segítségüket fogják kérni abban, hogy az önálló palesztin állam - melynek határait az 1967. júniusáig érvényben lévő állapotnak megfelelően szeretnének visszaállítani, Jeruzsálemet megnevezve fővárosukként - függetlenségét elismerjék. Azonban egyelőre ez még várat magára, a palesztinok nem akarják ugyanis elhamarkodni a lépést, megpróbálják megszerezni hozzá Oroszország, az EU és más országok támogatását is, mert félő, hogy e tervüket az USA pillanatnyilag megvétózná. Izrael ezt egyértelmű ellenséges kezdeményezésnek tekinti, mint amely a béketárgyalások kapcsán minden reményt eloszlat s válaszul az FPÁ (Független Palesztin Állam) egyoldalú kikiáltására bekebelezhet több ciszjordániai zsidó telepet.

2009. november 26. Az izraeli kormányfő (B. Netanjahu) javaslatot tett arra, hogy 10 hónapra befagyasszák a ciszjordániai zsidó telepek bővítését, azonban ezt még a Nemzetbiztonsági Kabinetnek is jóvá kell hagynia. A Palesztin Hatóság visszautasította a javaslatot, mert nem vonatkozik az arab többségű Kelet-Jeruzsálemre. A palesztin miniszterelnök szerint Izrael ezzel részleges megoldást kínál csak s késtlelteti a végleges megegyezést.

2009. december 7. A svéd miniszerelnök (2009. július 1-december 31-ig Svédországon az EU fél éves soros elnöksége) kezdeményezésére az Európai Unió külügyminiszeterei brüsszeli találkozójukon megvitatták Jeruzsálem felosztásának lehetőségét s Kelet-Jeruzsálemet a leendő Palesztina fővárosaként jelölnék meg. Egyelőre bizonytalan, hogy a többi 26 EU tagállam támogatja-e a kezdeményezést. Előreláthatólag pl. Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Málta mellette voksolnak, azonban Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, a Cseh Köztársaság, Románia, Lengyelország és Szlovénia kifogásolja a Külügyek Tanácsának beterjesztett javaslat szövegezését. Ez az első olyan dokumentum, amely használja a „Palesztina” elnevezést, egy olyan független, demokratikus, egységes és életképes Palesztináét, amelyhez Ciszjordánia, a Gázai övezet s Kelet-Jeruzsálem is hozzátartozna. A palesztin kormányzat sürgetné a dokumentum EU általi elfogadását, amely helyzet következő lépésként az ENSZ Biztonsági Tanácsától vár el további intézkedést. A Külügyek Tanácsa kezdeményezi továbbá a Jeruzsálemben található palesztin intézmények újra megnyitását az Útitervvel összhangban. Izrael kritizálja a tervezetet s egyértelmű fenyegtettségnek tekinti a béke folyamatot illetően. Álláspontja szerint annak épp ellenkező kimenetele lehet, akadályokat gördíthet a tárgyalások újrakezdése elé; az EU nem diktálhat a béke folyamatban s kifejezésre juttatja, hogy az ellentmond a nemzetközi közösség alapelveinek, valamint a Kvartett döntésének, amely a két felet közvetlen tárgyalásokra szólítja fel.

2009. december 28. 700 új lakást épít zsidó telepeseknek az izraeli kormány Kelet-Jeruzsálem ciszjordániai részén. Amerikai kérésre Izrael 10 hónapra tervezi befagyasztani a ciszjordániai zsidó telepek bővítését, ám ez alól - korábbi vállalás értelmében - kivételt jelentenek a jeruzsálemi bővítések. Jeruzsálemet a zsidók örökre Izrael oszthatatlan fővárosának tartják. Kelet-Jeruzsálemre azonban az arabok is igényt tartanak, ezt remélik a majdani független Palesztina fővárosának. A zsidó telepek kérdése hátráltatja a béketárgyalásokat.

2010. február 28. Ismét összetűzésre került sor a Templom-hegyen, a Templom-téren. Palesztinok, zsidó szélsőségesek behatolásástól tartottak, melynek minden valószínűség szerint az volt az előzménye, hogy Izrael egy héttel korábban felvett két szent helyet (a hebroni Pátriárkák sírját és a betlehemi Ráhel sírját) nemzeti örökségi helyeinek listájára. Március 1-je óta Izrael megnövelte a Kelet-Jeruzsálemben szolgálatot teljesítő rendőreinek számát és megszigorította a közbiztonsági intézkedéseket a Templom-hegyen, a Templom-tér körül. Izraelnek a ciszjordániai törekvése egyébként a múlt heti hebroni összecsapáson túlmenően, nemzetközi tiltakozást is kiváltott.

2010. március 9. Izrael bejelentette újabb 1600 lakást akar építeni a megszállt Kelet-Jeruzsálemben (a Ramat Shlomo negyedben), melyért a közel-keleti válságban közvetítő Kvartett elítélte Izraelt.

2010. március 16. Újabb összecsapások voltak Kelet-Jeruzsálemben. Palesztinok tiltakoztak az újonnan épülő otthonok ellen, amelyet Izrael egy már korábban elkezdett folyamat részének tekint s ez nem kifejezetten újabb telepek létrehozását, mint inkább meglévő telep(ek) bővítését jelenti. Ez a lépés a korábban barátinak mondható USA-Izraeli kapcsolatra rossz hatást gyakorol, mivel az Egyesült Államok ellenzi, ám Izrael noha sajnálatát fejezte ki az esetleges rossz időzítés miatt e tervétől elállni nem hajlandó. A Hamas feltehetően azért is tüzelte fel a palesztinokat, mert provokációnak tekinti azt, hogy a Jeruzsálem óvárosában található zsidó negyedben az ún. Hurva zsinagóga 4 évig tartó harmadszori újjáépítése befejeződött, amelytől mindössze néhány száz méterre található az Al-Aqsa mecset. A mecset épségét veszélyeztetettnek látják, amelyet Izrael cáfol. A Hurva zsinagógát Rosh Chodesh napján (Nissan hó 1. napján, amely ebben az évben március 15-16-a) szentelik fel. Ez egybeesik azzal a nappal, amelyen a Szent sátor is elkészült (II Móz 40:2). A zsinagógában a rendszeres ima-időkön kívül túristákat is fogadnak majd. A palesztinok kifejezésre juttatták azt is, hogy Izraelnek a telepbővítési tervei visszavethetik a béketárgyalások előmenetelét, ők ugyanis ilyen feltételek mellett nem lesznek hajlandók a közvetlen párbeszédre. A palesztin területeken (Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben) mintegy 100 telepen több mint fél millió zsidó él. A nemzetközi jog szerint ezek nem épülhettek volna fel, ám Izrael ezt több mint 40 éve vitatja.

2010. március 19. A közel-keleti békefolyamatban közvetítő szerepet betöltő Kvartett egy moszkvai találkozó keretében felszólítótta Izraelt állítsa le telep-bővítési törekvéseit, amelyet Izrael határozottan elutasított.

Izraelt az Egyesült Államok a korábbi híresztelések ellenére továbbra is szövetségesének tekinti (a két ország népét különleges kapcsolat köti össze) s bár az amerikai álláspont szerint a kelet-jeruzsálemi bővítési terv nem segíti a békefolyamatokat, választ vár Izraeltől a telepépítés ügyében.

2010. március 20. Az ENSZ főtitkára, aki a térségbe utazott, hogy testközelből figyelje meg az eseményeket kifjezesére juttatta, hogy Izrael nem tehet különbséget a kelet-jeruzsálemi, valamint a ciszjordániai telep-bővítések között (Izrael 4 hónappal korábban vállalta, hogy 10 hónapra felfüggeszti a telep-bővítéseket Ciszjordániában - ezt várják el tőle Kelet Jeruzsálemet illetően is, sőt a 2001. márciusa óta épített telepek lebontását javasolnák a zsidó államnak).

2010. március 22. Az EU tagállamainak külügyminiszterei elítélték Izraelt a kelet-jeruzsálemi telep-bővítésekért. Ugyanakkor a tervek szerint a tárgyalásoknak 2 éven belül eredményt kell hozniuk.

2010. június 30. Az izraeli külügyminiszter nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2012-re megalakuljon a Független Palesztin Állam az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalásokon mutatkozó nehézségek, valamint a palesztinok megosztottsága miatt. A Kvartett még márciusban felszólította mindkét felet, hogy kezdjék újra a párbeszédet egymással a biztonság, a határok, valamint a Jeruzsálem státuszát illető kérdésekben, illetve, hogy 2012-re jussanak béke megállapodásra. A FPÁ intézményi kereteit 2011 közepére szeretnék a palesztinok megteremteni. E folyamatban fontos szerep jutna a Ciszjordániában található ún. 'C terület'-ként elhíresült térség sorsának, amely Ciszjordánia mintegy 60%-át teszi ki s amely jelenleg izraeli irányítás alatt áll.

2010. július 7-8. Az izraeli kormányfő (B. Netanjahu) az Egyesült Államokba látogatott, ahol az elnökkel való találokozón megállapodásra jutottak abban, hogy mihamarabb meg kell kezdeni immár nem a közvetett, hanem a közvetlen párbeszédet az izraelieknek és a palesztinoknak. Izrael úgy néz ki nagyobb hajlandóságot mutat a párbeszédre, amelyet amerikai álláspont szerint még a ciszjordániai telepépítési moratórium lejárta előtt meg kellene kezdeni. A ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó 10 hónapos időintervallum ugyanis szeptemberben lejár. A gázai háború óta (2008 vége) nem zajlik közvetlen tárgyalás a két fél között. Ez az elmúlt mintegy 2 év volt eddig a leghosszabb szünet az 1990-es évek elején elkezdődött izraeli-palesztin békefolyamatban. S bár a palesztin miniszterelnök és az izraeli védelmi miniszter találkozója, amelyre szintén a napokban került sor, hónapok óta az első komoly diplomáciai szintű kapcsolatfelvétel, palesztin vezetők abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy Izrael csak taktikázik, hogy időt nyerjen. Az Egyesült Államok mindenesetre mindent meg fog tenni a közvetlen párbeszéd újrakezdésének érdekében.

2010. július 17. Izraelnek a közvetlen párbeszéd érdekében el kell fogadnia, hogy a majdani Palesztina határait egy harmadik ország katonái őrizzék s a ciszjordániai telepek fejében bele kell egyeznie az igazságos területcserébe is. Izrael tart attól, hogy a palesztinok felfegyverkezhetnek, ha ők őrzik saját államhatárukat, viszont a palesztinok beleegyeznének, hogy a NATO felügyelje a Független Palesztin Állam határait, amely egyben biztosítaná a terület demilitarizáltságát s ugyanakkor védelmet nyújtana számára esetleges izraeli katonai beavatkozás esetén.

2010. szeptember 2. Majd 2 év után Washingtonban újra kezdődtek a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások, melyeknek egy éven belül eredményt kell hozniuk egy tartós és átfogó béke tekintetében s amely a zsidó államon kívül az önálló palesztin állam megalakulására is lehetőséget nyújtana. E mellett az is fontos, hogy garantálják Izrael biztonságát. Az izraeli kormányfő és a palesztin elnök kéthetente tárgyalnak majd. A tárgyalófelek nemzetei nem képviselnek egységes álláspontot a békemegállapodást illetően. Izraeli részről a miniszterelnök (B. Netanjahu) és a védelmi miniszter (E. Barak) eltérően nyilatkoztak. Barak szerint Izrael kész átengedni a palesztinoknak Jeruzsálem egyes részeit (az óvárost és a Nyugati fal környékét egy különleges hatóság igazgatná) s eltekintve a nagyobb telepektől az elszigetelt ciszjordániai telepeket el kell költöztetni Izraelbe. (Az elképzelések szerint a Gázai övezetet, mely 2005 óta palesztin kézben van egy ún. biztonsági átjáró létesítésével összekapcsolnák Ciszjordániával, bizonyos földcsere ügyletek lebonyolításával, ha majd maga a ciszjordániai térség sorsa is tisztázódik.) Ezzel szemben Netanjahu leszögezte, hogy Jeruzsálemnek örökre Izrael oszthatatlan fővárosának kell maradnia. A palesztinok politikai megosztottsága pedig abból fakad, hogy a Gázai övezetet felügyelő Hamasz erősen ellenzi a békét Izraellel (a napokban több terrormerényletet is végrehajtottak a béketárgyalások elleni tiltakozásuk jeléül), míg a ciszjordániai Fatah tulajdonképpeni vezetése (M. Abbas személyében) tárgyalóasztalhoz ül Izraellel. Netanjahu elmondta, a tárgyalások alapvető kritériuma, hogy a palesztinok ismerjék el Izrael állam zsidó mivoltát.

2010. szeptember

Izrael és a palesztinok szeptember közepén Egyiptomban, majd Jeruzsálemben tárgyaltak. Az egyiptomi találkozó alkalmával, egy egy éven belüli keretmegállapodás értelmében a következő ügyekről döntenének: a jövendő palesztin állam határainak kérdése, Izrael biztonsága, a palesztin menekültek sorsa, Jeruzsálem státusa, az izraeli telepespolitika. A jeruzsálemi találkozón a két fél területcseréről is beszélt. A napokban felvetődött annak a lehetősége, hogy a 10 hónapos ciszjordániai telepépítési moratórium lejártát követően (szeptember 26.) Izrael hosszabbítsa meg három hónappal a moratóriumot, amely 12 hét alatt kellene a feleknek megegyezniük a megalakulandó palesztin állam határairól. A moratórium egy-két hónapos meghosszabbítását a palesztin tárgyalófél üdvözölné, ugyanakkor kifejezte, hogy ellenkező esetben megszakítja a béketárgyalásokat, mivel a moratórium veszélyeztetné a leendő palesztin állam területi integritását. A moratórium meghosszabbítására szólította fel Izraelt az amerikai kormány, az ENSZ főtitkára, a Kvartett és az Arab Liga is. A palesztinok állítják: a zsidó telepek bővítése lehetetlenné teszi a béketárgyalások kinyilvánított célját, a független palesztin állam létrehozását Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben. Az Arab Liga tart attól, hogy az izraeliek változásokat idéznek elő az érintett területek lakosságának demográfiai összetételében. Az izraeli miniszterelnök nagy nyomásnak van kitéve. Izraelben a jelenlegi jobboldali koalíciós kormány többsége (a Likud számos tagja, illetve az izraeli nacionalista párt) ellenzi az építési moratórium meghosszabbításának elfogadását. Ha ez mégis bekövetkezik, az válságba sodorhatja a kormánykoalíciót, akár szakadásához is vezethet. A megkérdezett izraeliek mintegy 54 %-a ellenzi a ciszjordániai telepbővítési moratórium meghosszabbítását s csak 39 % foglalt állást azok befagyasztása mellett.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy izraeli részről a befagyasztás nem lenne teljes körű, az újrakezdődő építkezések csak korlátozott mértékűek lennének. Palesztin részről Abbas kezdetben elutasított minden részmegoldást, majd megerősítette, hogy a Fatah központi bizottsága és a PFSZ végrehajtó bizottsága is összeül, hogy az izraeli kormány végleges döntése nyomán áttekintse a párbeszéd folytatásának a lehetőségeit.

2010. október

Október elején a palesztinok jelezték, elfogadnák a két hónapos építési moratóriumot a megszállt területeken a közvetlen béketárgyalások folytathatóságára való tekintettel. Ezt az időszakot megfelelő politikai és biztonsági garanciák mellett a leendő palesztin állam és Izrael határainak megállapítására használnák, és újabb két hónappal meghosszabbítanák, ha addig mégsem sikerülne megegyezni. Az Arab Liga még egy hónap haladékot ad az Egyesült Államoknak a megtorpant izraeli-palesztin béketárgyalások megmentésére.

Október közepén az izraeli miniszterelnök felajánlotta a palesztinoknak, hogy kormánya kész újból megtiltani az izraeli telepek építését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, ha a palesztinok Izraelt, mint zsidó államot ismerik el. Abbas még szeptemberben utalt rá, hogy a PFSZ már 1988-ban elismerte Izrael államot, azonban azt az elvárást, miszerint Izrael a zsidó nép nemzeti állama, a palesztinok visszautasították. Az izraeli kormány jóváhagyta azt az állampolgársági törvénymódosítást, amelynek értelmében az országban letelepedő és állampolgárságot nyerő bevándorlóknak hűségesküt kell tenniük Izrael mint zsidó és demokratikus állam törvényeinek betartására, valamint támogatja azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében népszavazást tartanának, mielőtt beleegyeznének a Golán-fennsík vagy Kelet-Jeruzsálem feladásába. Ez lenne a Szíriával, valamint a palesztinokkal kötendő békeszerződés előfeltétele, ugyanakkor emiatt a béketárgyalások elhúzódhatnak.

R. Serry különleges közel-keleti béketárgyaló szerint a nemzetközi közösség minden szereplője egyetért abban, hogy a palesztinok felkészültek a Független Palesztin Állam megalapítására. Az ENSZ BT-nek még döntést kell hoznia arról, hogy támogatja e az FPÁ egyoldalú kikiáltását 2011. augusztusában, amennyiben az izraeli-palesztin tárgyalások zátonyra futnának. A palesztinok ezt a cél-dátumot már 2009-ben kitűzték s azt remélik, hogy jövőre az ENSZ megalakulásának 66. születésnapja alkalmából egyúttal a Palesztin Államot is ünnepelhetik majd. Mindeközben Izrael inti attól a palesztinokat, hogy a nemzetközi testületekhez forduljanak, szerintük mindenképp a közvetlen párbeszéd vezethet csak eredményre.

2010. november

Izrael jóváhagyta 1300 lakás felépítését két olyan negyedben (Kelet-Jeruzsálem), amelyeket az 1967-es háborúban foglalt el.

A palesztin elnök a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

Az USA olyan 5 pontos ösztönző javaslat-csomagot dolgozott ki az izraeli-palesztin viszony javítására, amelyben 90 napos moratóriumot kér a ciszjordániai telepbővítésekre, miközben garanciát vállal arra, hogy a nemzetközi szervezetekben szembeszáll minden olyan Izrael ellenes állásfoglalással, mely politikai rendezést akar ráerőltetni ennek kapcsán Izraelre. Miután az izraeli miniszterelnök mindezt írásos formában kérte rögzíteni (csak így hajlandó 15 tagú biztonsági kabinetje elé bocsátani azt szavazásra), az izraeli parlament elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely hátráltatja a kormány esetleges abbéli törekvéseit, hogy területi engedményeket tegyen. Ha a Knesszetben nem születik kétharmados döntés bármilyen, a palesztinoknak Kelet-Jeruzsálemben vagy a szíriaiaknak a Golán-fennsíkon adandó területi engedmény jóváhagyásához, arról népszavazást kell kiírni.

2010. december

Miután a békefolyamat zsákutcába jutott s a ciszjordániai telepbővítések befagyasztása érdekében tett amerikai erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, a palesztin vezetés felvetette a Palesztin Hatóság feloszlatásának lehetőségét, áthárítva ezzel Ciszjordánia palesztin lakosságáért, valamint a közigazgatásért vállalt felelősséget Izraelre, majd mégis fokozta erőfeszítéseit független államuk nemzetközi elismertetése érdekében: Brazília, Argentína, Bolívia és Ecuador már letette voksát e mellett s Uruguay is erre készül. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Norvégia után Nagy Britannia a független államokéhoz hasonló státusszal ruházná fel a palesztin diplomatákat s nem kizárt, hogy elismerheti az egyoldalúan kikiáltott FPÁ-t csakúgy, mint az USA. Ezeket az egyoldalú, béketárgyalásokat figyelmen kívül hagyó törekvéseket Izrael ellenzi.

2011. január

Izrael kész folyamatos, négyszemközti tárgyalásokat folytatni a palesztinokkal, amíg alá nem írják a békeszerződést. A megszakadt, majd zátonyra futott közvetlen tárgyalások újraindulnának, de mindkét fél ragaszkodik korábbi elképzeléséhez: Izrael szüntesse be az építkezést az 1967-ben megszállt palesztin területeken, a palesztinok pedig ismerjék el zsidó államként Izraelt. Izrael az építkezés leállítását visszautasítja, de - a határokat beleértve - hajlandó minden kulcskérdést megvitatni partnerével. Az Egyesült Államok felújítja közel-keleti közvetítői tevékenységét.

A Palesztin Hatóság bejelentette, hogy szeptemberben kérni fogja az ENSZ-től a palesztin állam elismerését, jelenleg pedig szavazatokért lobbizik a tagállamok körében. Ez része a palesztinok úgynevezett B tervének, amelyet arra az esetre készítettek el, ha nem sikerülne tárgyalásos úton megállapodniuk Izraellel a békéről. Decemberben már öt dél-amerikai ország elismerte független államként Palesztinát s most Chile is megtette ezt. Noha elképzelhető, hogy a palesztin államiság elismerése megkapja a többséget az ENSZ Közgyűlésében, a jogilag kötelező érvényű döntéseket hozó Biztonsági Tanácsban valószínűleg elbukik az Egyesült Államok vétója miatt.

Újabb 1400 kelet-jeruzsálemi telepes lakás felépítésének engedélyezése van folyamatban, az 1967-es háborúban megszállt, főleg arabok lakta városrész délkeleti részén lévő Gilo negyedben, ahol mintegy tucatnyi lakónegyedben jelenleg több mint 200 ezer izraeli él.

2011. február

Az ENSZ BT 15 tagú testületében, 14 tagország képviselői támogatták az izraeli telepespolitikát elítélő határozati javaslatot, ám az Egyesült Államok megvétózta azt.

2011. március

Ideiglenes határokon belüli palesztin állam létrehozását fogja javasolni a palesztinoknak az izraeli védelmi miniszter, aki először mondott részleteket arról az új izraeli tervről, amelytől Jeruzsálem a békefolyamatnak a holtpontról való elmozdulását reméli. Az elképzelések szerint az ideiglenes állam létrejötte után kerülhetne sor az állandó palesztin állam létrehozásáról rendelkező végleges békemegállapodás aláírására s időközben a felek rendeznék a konfliktus kulcskérdéseit (Jeruszálem; palesztin menekültek problémája). A kezdeményezés legfontosabb elemeit május 22-én ismertetnék az amerikai kongresszusban.

2011. május

A két palesztin szervezet, a Fatah (Ciszjordánia) és a Hamasz (Gázai övezet) vezetői megállapodást írtak alá Kairóban egy átmeneti nemzeti egységkormány létrehozásáról. A kormány független személyekből áll majd s egy éven belül megszervezi a palesztin elnök- és parlamenti választásokat. Izrael ellenez egy olyan palesztin kormányt, amelynek az iszlamista terrorszervezetként számon tartott Hamasz is tagja, s amely nem ismeri el Izraelt.

Az Egyesült Államok szerint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, nem lehet újabb évtizedeket várni a békekötéssel; az izraeli-palesztin béke tárgyalásos úton jöhet létre, az 1967-es határok meghúzásával, valamint kölcsönösen elfogadott földterületcserével. A '67-es állapot Izrael szerint védhetetlenné teszi országát. Az Egyesült Államok elköztelezett Izrael biztonsága mellett, a két palesztin szervezet közti megállapodásra pedig úgy tekint, mint amely hátráltatja a békefolyamatot.

2011. szeptember 23. A Palesztin Hatóság vezetője kérvényt nyújtott be az ENSZ BT-hez: vegye fel a világszervezetbe Palesztinát teljes jogú tagállamként.

A 15 tagországból álló BT 9 tagja várhatóan a tagállami kérelem mellett fog szavazni, azonban az USA jelezte, hogy a BT állandó tagjaként nem fogja támogatni a kezdeményezést. (A BT 5 állandó tagjának - USA; Nagy-Britannia; Franciaország; Oroszország és Kína - egységes állásponton kell lennie ahhoz, hogy döntés születhessen.) Francia javaslatra felmerült annak az átmeneti megoldásnak a lehetősége is, hogy a palesztinok jelenlegi megfigyelői státusát (a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseli a palesztin népet jelenleg ilyen formában) ún. „nem tag megfigyelő állam” státusra emeljék.

A kérelem benyújtását követően a Kvartett (ENSZ; USA; EU; Oroszország) szerint eljött a végleges békekötés ideje s felszólította a két felet, hogy egy hónapon belül térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, ez év végéig terjesszék elő a határokra, valamint a biztonságra vonatkozó álláspontjukat s 2012. decemberéig kössék meg a végleges békeszerződést. A Kvartett részletes és konkrét javaslatokat tett a béketárgyalások előfeltételek nélküli folytatására, melyet Izrael elfogadna, a palesztinok azonban elutasítják s a tárgyalások előfeltételének tekintik az izraeli telepépítések befagyasztását, illetve az 1967-es határvonalak figyelembevételét. Izrael ezeket azonban tárgyalási alapnak s nem előfeltételnek tekinti, valamint kifejezésre jutatta, mint ahogy azt már korábban többször is megtette, hogy saját biztonsága érdekében az önálló palesztin államot demilitarizált államként tudja csak elfogadni, ugyanakkor elvárja a palesztinoktól, hogy Izraelt zsidó államként ismerjék el.

2011. október. 1. Összeült a BT Szakértői Bizottsága, hogy megvitassa Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. A Tagfelvételi Bizottság 2 hét múlva elkészíti jelentését arról, hogy a teljes jogú ENSZ-tagságra vonatkozó palesztin kérés megfelel-e a világszervezet alapokmányának.

A 15 BT tag közül Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Brazília és Libanon támogatja a palesztin kérelmet. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Nigéria, Gabon, Bosznia és Portugália álláspontja még nem ismert, Kolumbia pedig tartózkodni fog. Amennyiben a 9 támogatói szavazat nem gyűlik össze, az USA nem emel vétót, elegendő tartózkodnia. Ha a BT helyt adna a kérelemnek, az az ENSZ közgyűlése elé kerülne, ahol 2/3-os többségnek kellene meglennie ahhoz, hogy Palesztinát teljes jogú tagként (államként) ismerjék el, ennek azonban csekély a valószínűsége.

2011. november 11. Az ENSZ BT tagfelvételi bizottsága nem tudott megállapodásra jutni a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságának kérdésében. A BT albizottsága szerint a palesztinok nem rendelkeznek a minimális támogatottsággal ahhoz, hogy a tanács elfogadja a teljes jogú státusra irányuló palesztin kérelmet.

2012. január 26. Eredmény nélkül zárult az a 3 hónapos Kvartett által kijelölt időszak, amely az Izrael és a palesztinok közti megállapodások újrafelvételére, a határok és a biztonság kérdésére volt kitűzve. Korábbi terveik szerint a palesztinok több oldalról indíthatnak támadást.

1. Megpróbálnak kicsikarni egy határozatot az ENSZ BT-től, amely elítéli a telepbővítéseket és nemzetközi szankciókkal sújtja Izraelt.

2. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt pert indítanak Izrael ellen
a 2008-2009-es gázai offenzíva során elkövetett háborús bűnök miatt.

3. A IV. Genfi Egyezmény betartását fogják sürgetni, amely tiltja az új telepek létrehozását az elfoglalt területeken.

4. Az ENSZ Közgyűléséhez vagy Emberi Jogi Tanácsához fordulhatnak egy nemzetközi tényfeltáró bizottság kiküldését követelve, amely a telepesek kérdésében vizsgálódna.

5. Újraindulhat a teljes jogú tagságért folytatott harc az ENSZ-ben.

6. Ciszjordániában tömegtüntetések kezdődhetnek Izrael ellen.

2012. január 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kimondta, Izraelnek joga van új, védhető határokra

2012. november 30. Az ENSZ Közgyűlése felminősítette a palesztinok korábbi megfigyelő státusát ún. „nem tag megfigyelő állam" szintre. (E formában a képviseletet a Palesztin Hatóság látja el.)

2013. április 22. A békefolyamat újrakezdéséhez új ütemtervet dolgoztak ki. Az egyeztetések május végén folytatódnának.

2013. május 1. Az Arab Liga módosított 2002-es békekezdeményezésén: elfogadja az Izrael és a palesztinok közötti területcsere elvét. Egy kisebb területcseréről lenne szó, melynek során Izrael megőrizhetné legnépesebb telepeit.

2013. augusztus 14. Három év szünet után, újra megkezdődtek az izraeli-palesztin béketárgyalások.

2014. április

A Palesztin Hatóság a Palesztin Autonóm Területek felvételét kérte 15 ENSZ-szervezethez teljes jogú tagként. A tagság 13 érintett egyezményben májusától érvényes.

A PFSZ (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) 124 tagú központi tanácsa tanácskozást kezdett a közel-keleti békefolyamat jövőjéről.

A Fatah és a Hamasz hét éve tartó ellenségeskedés után, a palesztin megosztottság vége jeleként egyezményt fogadott el egy szakemberekből álló palesztin átmeneti egységkormány megalakítására az év végéig, melyet a palesztin területek vezetésével bíznak meg, valamint az év végén általános választások (parlamenti és elnökválasztás) megtartására. A Ciszjordániát irányító Fatah és a Gázai övezetet uraló Hamasz 2011-ben Kairóban már aláírt egy egyezményt a két terület politikai megosztottságának felszámolásáról, de az abban foglaltak nagy részét később nem valósították meg.

2014. május

A béketárgyalásokra a 2013. augusztusában szánt 9 hónapos időintervallum lejárt.

2014. június

A palesztin koalíciós kabinet letette az esküt.

M. Abbas ígéretet tett, hogy az új kormány elfogadja a közel-keleti béke ügyét szolgáló diplomáciai Kvartett elveit, vagyis elismeri Izrael létét, elutasítja az erőszakot, és elfogadja az Izraellel eddig aláírt megállapodásokat. A Hamasz ugyanakkor nem kötelezte el magát e feltételek elfogadására.

Az izraeli miniszterelnök felmondta a palesztin-izraeli béketárgyalásokat a palesztin egységkormányról való megállapodás miatt, mivel nem hajlandó együttműködni a Hamasz képviselőit is magában foglaló palesztin vezetéssel: a Hamaszt terrorszervezetnek tekinti.

A béketárgyalásokra - 2013. augusztusában - szánt 9 hónapos időtartam meghosszabbításáról szóló egyezmény aláírására nem kerül sor.

2014. augusztus 9. A Hamasz követelései között tartja számon a Gázai-övezet Ciszjordániával való összekötését. Izrael várhatóan könnyít az utazási korlátozáson a két terület között, fenntartva a szükséges biztonsági óvintézkedéseket (gázai konfliktus: 2014 nyara).

2014. december 30. Az ENSZ BT elutasította a palesztin állam létrehozásáról szóló tervezetet, amely arra irányult, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki a megszállt palesztin területekről, valamint hogy a palesztin állam fővárosa Kelet-Jeruzsálem legyen.

A 15 tagú BT nyolc tagja támogatta a tervezetet, öt állam tartózkodott. Az 5 állandó tag közül Kína, Oroszország és Franciaország támogatták a tervezetet, Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott. Ahhoz, hogy az ENSZ BT egy határozatot elfogadjon két feltételnek kell teljesülnie: az 5 állandó tag egyike sem szavazhat ellene – nem vétózhatja meg -, valamint a 15 tagból legalább kilencnek támogatnia kell.

2014. december 31. A Palesztin Hatóság aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumhoz történő csatlakozást.

2016. június

Franciaország az ENSZ, az EU, az USA és nagyobb arab államok részvételével előzetes konferenciát hívott össze a közel-keleti békeéhez vezető indítványokról, miután 2014 tavaszán, egy 9 hónapig tartó eredménytelen fordulót követően elakadtak a palesztin-izraeli béketárgyalások.

2016. december 23. Az ENSZ BT határozatot hoz (2334. sz.): Izrael vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben.

2017. január. 15. Párizsban, egy szimbolikus nemzetközi konferencián, a nemzetközi közösség, mely nem fogad el egyoldalú megoldást megerősítette, elkötelezett a kétállami megoldásban, azaz Izrael mellett egy független palesztin állam létrehozásában. Több mint hetven ország képviseltette magát, de sem az izraeliek, sem a palesztinok nem voltak jelen. A résztvevők nem ismernek el semmilyen egyoldalú lépést, amely veszélyeztetné a tárgyalásos megoldást, nevezetesen a határok kérdésében vagy Jeruzsálem státuszát illetően s a zárónyilatkozatban felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy "fejezzék ki elkötelezettségüket a kétállami megoldás mellett, és tartózkodjanak olyan egyoldalú lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják a tárgyalásos megoldást a határokról, Jeruzsálemről és a menekültekről.




Utolsó idők

Honlapkészítés