Béke a Közel-Keleten pro és contra

2007. novemberében Annapolisban konferenciát tartottak, a közel-keleti békéről, amely az izraeli-palesztin békefolyamat felélénkítését, az ’Útiterv’ megvalósítását, Izraelnek és Palesztinok államának békés egymás mellett élését, a két-állami megoldást, kétoldalú tárgyalásokat, a béke egyezmény 2008-ig való megkötését tűzte ki célul. Mind ehhez széleskörű nemzetközi támogatást ígért.

2008. januárjában egyes külföldi hírforrások arról számoltak be, hogy Szíria és Izrael a török kormány közvetítésével egyezkedik. Izrael felkínálta a Golán-fennsíkot a béke fejében, mely azért is fontos esemény, mert a köztük lévő béketárgyalások mintegy 8 éve szünetelnek. Ha Szíria békét köt Izraellel, a palesztin Hamas, valamint a libanoni Hezbollah elvesztené Szíria támogatását s elképzelhető, hogy Libanon is, mint a négy szomszédos arab ország közül az utolsó békét kötne Izraellel.

2008. november 26. Izrael bejelenti, hamarosan sor kerül a békeszerződés megkötésére.

2009. június 15. Az izraeli kormányfő bejelentette, Izrael kész lenne elismerni az önálló palesztin államot, igaz Izrael olyan szigorú feltételeket támasztana ezért cserébe, amelyeket a palesztinok túlzottnak tartanak.

2009. szeptember 22. Közel-Kelet csúcstalálkozót tartottak New York-ban izraeli-palesztin részvétellel. A két fél nem jutott egyezségre abban, hogy az Izrael által megszállt területeken a régi zsidó telepeket felszámolják, illetve az új telepek építését befagyasszák, ezzel hátráltatva a területileg egységes önálló palesztin állam megalakulását, melynek kapcsán a palesztin vezető, M. Abbas felszólította az ENSZ-t, gyakoroljon befolyást Izraelre.

2009. október 25-26. Szeptember vége óta több összetűzésre is sor került a zsidók és palesztinok között Kelet-Jeruzsálemben a Templom-téren (más néven Mecsetek terén: pillanatnyilag ugyanis itt található az al-Aksza-mecset és a Szikladóm), amelyet az 1967-es háborúban Izrael ellenőrzése alá vont. Az iszlám vallási hatóság azt állítja, hogy az Izraeliek a jeruzsálemi mecsetek elfoglalására készülnek, aláássák a hegyen álló mecseteket és egy saját templomuk felépítését tervezik. A terület Izrael fennhatósága alatt áll, de az iszlám vallási hatóság nem engedélyezi, hogy zsidók és keresztények ott imádkozzanak. A Templom-tér szabad megközelítését követeli rabbik egy csoportja. A kormányzat segítségét kérték abban, hogy tegyék lehetővé a zsidók számára a belépést a Templom-hegyre, annál is inkább sürgetik azt, mivel a zsidóság legszentebb helyének tartják a Templom-hegyet. A Templom-tér azért is nagy jelentőséggel bír, mert a tér alatt található a Nyugati fal (Sirató-fal), amely a Templom-hegy támfalának volt egy szakasza, mely egyben az egykori, a rómaiak által 70-ben lerombolt jeruzsálemi Templom tartófala. A Templom kialakításakor ugyanis egy természetes domb köré négy falat építettek, majd a teret feltöltötték. A Nyugati fal tehát az egyik tartófal maradványa. Az 1967-es 6 napos háború után, az izraeliek miután irányításuk alá vonták az óvárost, lebontották az itt található arab lakónegyedet, házakat s létrehozták a Nyugati fal előtti közteret, amely egy olyan hatalmas nyitott zsinagógaként funkcionál jelenleg, ahol állandó imádságok zajlanak.

2009. november 16-17. Mivel nincs előrelépés a közel-keleti megbékélési folyamatban, a palesztinok független államuk egyoldalú kikiáltásával fenyegetőznek. Az izraeli-palesztin tárgyalások - melyek 18 évvel ezelőtt kezdődtek - ismét megtorpanni látszanak, ahogy korábban már több ízben is. Ezért a palesztinok kérvényt terveznek benyújtani az ENSZ BT-nek, amelyben a segítségüket fogják kérni abban, hogy az önálló palesztin állam - melynek határait az 1967. júniusáig érvényben lévő állapotnak megfelelően szeretnének visszaállítani, Jeruzsálemet megnevezve fővárosukként - függetlenségét elismerjék. Azonban egyelőre ez még várat magára, a palesztinok nem akarják ugyanis elhamarkodni a lépést, megpróbálják megszerezni hozzá Oroszország, az EU és más országok támogatását is, mert félő, hogy e tervüket az USA pillanatnyilag megvétózná. Izrael ezt egyértelmű ellenséges kezdeményezésnek tekinti, mint amely a béketárgyalások kapcsán minden reményt eloszlat s válaszul az FPÁ (Független Palesztin Állam) egyoldalú kikiáltására bekebelezhet több ciszjordániai zsidó telepet.

2009. november 26. Az izraeli kormányfő (B. Netanjahu) javaslatot tett arra, hogy 10 hónapra befagyasszák a ciszjordániai zsidó telepek bővítését, azonban ezt még a Nemzetbiztonsági Kabinetnek is jóvá kell hagynia. A Palesztin Hatóság visszautasította a javaslatot, mert nem vonatkozik az arab többségű Kelet-Jeruzsálemre. A palesztin miniszterelnök szerint Izrael ezzel részleges megoldást kínál csak s késtlelteti a végleges megegyezést.

2009. december 7. A svéd miniszerelnök (2009. július 1-december 31-ig Svédországon az EU fél éves soros elnöksége) kezdeményezésére az Európai Unió külügyminiszeterei brüsszeli találkozójukon megvitatták Jeruzsálem felosztásának lehetőségét s Kelet-Jeruzsálemet a leendő Palesztina fővárosaként jelölnék meg. Egyelőre bizonytalan, hogy a többi 26 EU tagállam támogatja-e a kezdeményezést. Előreláthatólag pl. Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Málta mellette voksolnak, azonban Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, a Cseh Köztársaság, Románia, Lengyelország és Szlovénia kifogásolja a Külügyek Tanácsának beterjesztett javaslat szövegezését. Ez az első olyan dokumentum, amely használja a „Palesztina” elnevezést, egy olyan független, demokratikus, egységes és életképes Palesztináét, amelyhez Ciszjordánia, a Gázai övezet s Kelet-Jeruzsálem is hozzátartozna. A palesztin kormányzat sürgetné a dokumentum EU általi elfogadását, amely helyzet következő lépésként az ENSZ Biztonsági Tanácsától vár el további intézkedést. A Külügyek Tanácsa kezdeményezi továbbá a Jeruzsálemben található palesztin intézmények újra megnyitását az Útitervvel összhangban. Izrael kritizálja a tervezetet s egyértelmű fenyegtettségnek tekinti a béke folyamatot illetően. Álláspontja szerint annak épp ellenkező kimenetele lehet, akadályokat gördíthet a tárgyalások újrakezdése elé; az EU nem diktálhat a béke folyamatban s kifejezésre juttatja, hogy az ellentmond a nemzetközi közösség alapelveinek, valamint a Kvartett döntésének, amely a két felet közvetlen tárgyalásokra szólítja fel.

2009. december 28. 700 új lakást épít zsidó telepeseknek az izraeli kormány Kelet-Jeruzsálem ciszjordániai részén. Amerikai kérésre Izrael 10 hónapra tervezi befagyasztani a ciszjordániai zsidó telepek bővítését, ám ez alól - korábbi vállalás értelmében - kivételt jelentenek a jeruzsálemi bővítések. Jeruzsálemet a zsidók örökre Izrael oszthatatlan fővárosának tartják. Kelet-Jeruzsálemre azonban az arabok is igényt tartanak, ezt remélik a majdani független Palesztina fővárosának. A zsidó telepek kérdése hátráltatja a béketárgyalásokat.

2010. február 28. Ismét összetűzésre került sor a Templom-hegyen, a Templom-téren. Palesztinok, zsidó szélsőségesek behatolásástól tartottak, melynek minden valószínűség szerint az volt az előzménye, hogy Izrael egy héttel korábban felvett két szent helyet (a hebroni Pátriárkák sírját és a betlehemi Ráhel sírját) nemzeti örökségi helyeinek listájára. Március 1-je óta Izrael megnövelte a Kelet-Jeruzsálemben szolgálatot teljesítő rendőreinek számát és megszigorította a közbiztonsági intézkedéseket a Templom-hegyen, a Templom-tér körül. Izraelnek a ciszjordániai törekvése egyébként a múlt heti hebroni összecsapáson túlmenően, nemzetközi tiltakozást is kiváltott.

2010. március 9. Izrael bejelentette újabb 1600 lakást akar építeni a megszállt Kelet-Jeruzsálemben (a Ramat Shlomo negyedben), melyért a közel-keleti válságban közvetítő Kvartett elítélte Izraelt.

2010. március 16. Újabb összecsapások voltak Kelet-Jeruzsálemben. Palesztinok tiltakoztak az újonnan épülő otthonok ellen, amelyet Izrael egy már korábban elkezdett folyamat részének tekint s ez nem kifejezetten újabb telepek létrehozását, mint inkább meglévő telep(ek) bővítését jelenti. Ez a lépés a korábban barátinak mondható USA-Izraeli kapcsolatra rossz hatást gyakorol, mivel az Egyesült Államok ellenzi, ám Izrael noha sajnálatát fejezte ki az esetleges rossz időzítés miatt e tervétől elállni nem hajlandó. A Hamas feltehetően azért is tüzelte fel a palesztinokat, mert provokációnak tekinti azt, hogy a Jeruzsálem óvárosában található zsidó negyedben az ún. Hurva zsinagóga 4 évig tartó harmadszori újjáépítése befejeződött, amelytől mindössze néhány száz méterre található az Al-Aqsa mecset. A mecset épségét veszélyeztetettnek látják, amelyet Izrael cáfol. A Hurva zsinagógát Rosh Chodesh napján (Nissan hó 1. napján, amely ebben az évben március 15-16-a) szentelik fel. Ez egybeesik azzal a nappal, amelyen a Szent sátor is elkészült (II Móz 40:2). A zsinagógában a rendszeres ima-időkön kívül túristákat is fogadnak majd. A palesztinok kifejezésre juttatták azt is, hogy Izraelnek a telepbővítési tervei visszavethetik a béketárgyalások előmenetelét, ők ugyanis ilyen feltételek mellett nem lesznek hajlandók a közvetlen párbeszédre. A palesztin területeken (Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben) mintegy 100 telepen több mint fél millió zsidó él. A nemzetközi jog szerint ezek nem épülhettek volna fel, ám Izrael ezt több mint 40 éve vitatja.

2010. március 19. A közel-keleti békefolyamatban közvetítő szerepet betöltő Kvartett egy moszkvai találkozó keretében felszólítótta Izraelt állítsa le telep-bővítési törekvéseit, amelyet Izrael határozottan elutasított.

Izraelt az Egyesült Államok a korábbi híresztelések ellenére továbbra is szövetségesének tekinti (a két ország népét különleges kapcsolat köti össze) s bár az amerikai álláspont szerint a kelet-jeruzsálemi bővítési terv nem segíti a békefolyamatokat, választ vár Izraeltől a telepépítés ügyében.

2010. március 20. Az ENSZ főtitkára, aki a térségbe utazott, hogy testközelből figyelje meg az eseményeket kifjezesére juttatta, hogy Izrael nem tehet különbséget a kelet-jeruzsálemi, valamint a ciszjordániai telep-bővítések között (Izrael 4 hónappal korábban vállalta, hogy 10 hónapra felfüggeszti a telep-bővítéseket Ciszjordániában - ezt várják el tőle Kelet Jeruzsálemet illetően is, sőt a 2001. márciusa óta épített telepek lebontását javasolnák a zsidó államnak).

2010. március 22. Az EU tagállamainak külügyminiszterei elítélték Izraelt a kelet-jeruzsálemi telep-bővítésekért. Ugyanakkor a tervek szerint a tárgyalásoknak 2 éven belül eredményt kell hozniuk.

2010. június 30. Az izraeli külügyminiszter nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2012-re megalakuljon a Független Palesztin Állam az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalásokon mutatkozó nehézségek, valamint a palesztinok megosztottsága miatt. A Kvartett még márciusban felszólította mindkét felet, hogy kezdjék újra a párbeszédet egymással a biztonság, a határok, valamint a Jeruzsálem státuszát illető kérdésekben, illetve, hogy 2012-re jussanak béke megállapodásra. A FPÁ intézményi kereteit 2011 közepére szeretnék a palesztinok megteremteni. E folyamatban fontos szerep jutna a Ciszjordániában található ún. 'C terület'-ként elhíresült térség sorsának, amely Ciszjordánia mintegy 60%-át teszi ki s amely jelenleg izraeli irányítás alatt áll.

2010. július 7-8. Az izraeli kormányfő (B. Netanjahu) az Egyesült Államokba látogatott, ahol az elnökkel való találokozón megállapodásra jutottak abban, hogy mihamarabb meg kell kezdeni immár nem a közvetett, hanem a közvetlen párbeszédet az izraelieknek és a palesztinoknak. Izrael úgy néz ki nagyobb hajlandóságot mutat a párbeszédre, amelyet amerikai álláspont szerint még a ciszjordániai telepépítési moratórium lejárta előtt meg kellene kezdeni. A ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó 10 hónapos időintervallum ugyanis szeptemberben lejár. A gázai háború óta (2008 vége) nem zajlik közvetlen tárgyalás a két fél között. Ez az elmúlt mintegy 2 év volt eddig a leghosszabb szünet az 1990-es évek elején elkezdődött izraeli-palesztin békefolyamatban. S bár a palesztin miniszterelnök és az izraeli védelmi miniszter találkozója, amelyre szintén a napokban került sor, hónapok óta az első komoly diplomáciai szintű kapcsolatfelvétel, palesztin vezetők abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy Izrael csak taktikázik, hogy időt nyerjen. Az Egyesült Államok mindenesetre mindent meg fog tenni a közvetlen párbeszéd újrakezdésének érdekében.

2010. július 17. Izraelnek a közvetlen párbeszéd érdekében el kell fogadnia, hogy a majdani Palesztina határait egy harmadik ország katonái őrizzék s a ciszjordániai telepek fejében bele kell egyeznie az igazságos területcserébe is. Izrael tart attól, hogy a palesztinok felfegyverkezhetnek, ha ők őrzik saját államhatárukat, viszont a palesztinok beleegyeznének, hogy a NATO felügyelje a Független Palesztin Állam határait, amely egyben biztosítaná a terület demilitarizáltságát s ugyanakkor védelmet nyújtana számára esetleges izraeli katonai beavatkozás esetén.

2010. szeptember 2. Majd 2 év után Washingtonban újra kezdődtek a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások, melyeknek egy éven belül eredményt kell hozniuk egy tartós és átfogó béke tekintetében s amely a zsidó államon kívül az önálló palesztin állam megalakulására is lehetőséget nyújtana. E mellett az is fontos, hogy garantálják Izrael biztonságát. Az izraeli kormányfő és a palesztin elnök kéthetente tárgyalnak majd. A tárgyalófelek nemzetei nem képviselnek egységes álláspontot a békemegállapodást illetően. Izraeli részről a miniszterelnök (B. Netanjahu) és a védelmi miniszter (E. Barak) eltérően nyilatkoztak. Barak szerint Izrael kész átengedni a palesztinoknak Jeruzsálem egyes részeit (az óvárost és a Nyugati fal környékét egy különleges hatóság igazgatná) s eltekintve a nagyobb telepektől az elszigetelt ciszjordániai telepeket el kell költöztetni Izraelbe. (Az elképzelések szerint a Gázai övezetet, mely 2005 óta palesztin kézben van egy ún. biztonsági átjáró létesítésével összekapcsolnák Ciszjordániával, bizonyos földcsere ügyletek lebonyolításával, ha majd maga a ciszjordániai térség sorsa is tisztázódik.) Ezzel szemben Netanjahu leszögezte, hogy Jeruzsálemnek örökre Izrael oszthatatlan fővárosának kell maradnia. A palesztinok politikai megosztottsága pedig abból fakad, hogy a Gázai övezetet felügyelő Hamasz erősen ellenzi a békét Izraellel (a napokban több terrormerényletet is végrehajtottak a béketárgyalások elleni tiltakozásuk jeléül), míg a ciszjordániai Fatah tulajdonképpeni vezetése (M. Abbas személyében) tárgyalóasztalhoz ül Izraellel. Netanjahu elmondta, a tárgyalások alapvető kritériuma, hogy a palesztinok ismerjék el Izrael állam zsidó mivoltát.

2010. szeptember

Izrael és a palesztinok szeptember közepén Egyiptomban, majd Jeruzsálemben tárgyaltak. Az egyiptomi találkozó alkalmával, egy egy éven belüli keretmegállapodás értelmében a következő ügyekről döntenének: a jövendő palesztin állam határainak kérdése, Izrael biztonsága, a palesztin menekültek sorsa, Jeruzsálem státusa, az izraeli telepespolitika. A jeruzsálemi találkozón a két fél területcseréről is beszélt. A napokban felvetődött annak a lehetősége, hogy a 10 hónapos ciszjordániai telepépítési moratórium lejártát követően (szeptember 26.) Izrael hosszabbítsa meg három hónappal a moratóriumot, amely 12 hét alatt kellene a feleknek megegyezniük a megalakulandó palesztin állam határairól. A moratórium egy-két hónapos meghosszabbítását a palesztin tárgyalófél üdvözölné, ugyanakkor kifejezte, hogy ellenkező esetben megszakítja a béketárgyalásokat, mivel a moratórium veszélyeztetné a leendő palesztin állam területi integritását. A moratórium meghosszabbítására szólította fel Izraelt az amerikai kormány, az ENSZ főtitkára, a Kvartett és az Arab Liga is. A palesztinok állítják: a zsidó telepek bővítése lehetetlenné teszi a béketárgyalások kinyilvánított célját, a független palesztin állam létrehozását Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben. Az Arab Liga tart attól, hogy az izraeliek változásokat idéznek elő az érintett területek lakosságának demográfiai összetételében. Az izraeli miniszterelnök nagy nyomásnak van kitéve. Izraelben a jelenlegi jobboldali koalíciós kormány többsége (a Likud számos tagja, illetve az izraeli nacionalista párt) ellenzi az építési moratórium meghosszabbításának elfogadását. Ha ez mégis bekövetkezik, az válságba sodorhatja a kormánykoalíciót, akár szakadásához is vezethet. A megkérdezett izraeliek mintegy 54 %-a ellenzi a ciszjordániai telepbővítési moratórium meghosszabbítását s csak 39 % foglalt állást azok befagyasztása mellett.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy izraeli részről a befagyasztás nem lenne teljes körű, az újrakezdődő építkezések csak korlátozott mértékűek lennének. Palesztin részről Abbas kezdetben elutasított minden részmegoldást, majd megerősítette, hogy a Fatah központi bizottsága és a PFSZ végrehajtó bizottsága is összeül, hogy az izraeli kormány végleges döntése nyomán áttekintse a párbeszéd folytatásának a lehetőségeit.

2010. október

Október elején a palesztinok jelezték, elfogadnák a két hónapos építési moratóriumot a megszállt területeken a közvetlen béketárgyalások folytathatóságára való tekintettel. Ezt az időszakot megfelelő politikai és biztonsági garanciák mellett a leendő palesztin állam és Izrael határainak megállapítására használnák, és újabb két hónappal meghosszabbítanák, ha addig mégsem sikerülne megegyezni. Az Arab Liga még egy hónap haladékot ad az Egyesült Államoknak a megtorpant izraeli-palesztin béketárgyalások megmentésére.

Október közepén az izraeli miniszterelnök felajánlotta a palesztinoknak, hogy kormánya kész újból megtiltani az izraeli telepek építését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, ha a palesztinok Izraelt, mint zsidó államot ismerik el. Abbas még szeptemberben utalt rá, hogy a PFSZ már 1988-ban elismerte Izrael államot, azonban azt az elvárást, miszerint Izrael a zsidó nép nemzeti állama, a palesztinok visszautasították. Az izraeli kormány jóváhagyta azt az állampolgársági törvénymódosítást, amelynek értelmében az országban letelepedő és állampolgárságot nyerő bevándorlóknak hűségesküt kell tenniük Izrael mint zsidó és demokratikus állam törvényeinek betartására, valamint támogatja azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében népszavazást tartanának, mielőtt beleegyeznének a Golán-fennsík vagy Kelet-Jeruzsálem feladásába. Ez lenne a Szíriával, valamint a palesztinokkal kötendő békeszerződés előfeltétele, ugyanakkor emiatt a béketárgyalások elhúzódhatnak.

R. Serry különleges közel-keleti béketárgyaló szerint a nemzetközi közösség minden szereplője egyetért abban, hogy a palesztinok felkészültek a Független Palesztin Állam megalapítására. Az ENSZ BT-nek még döntést kell hoznia arról, hogy támogatja e az FPÁ egyoldalú kikiáltását 2011. augusztusában, amennyiben az izraeli-palesztin tárgyalások zátonyra futnának. A palesztinok ezt a cél-dátumot már 2009-ben kitűzték s azt remélik, hogy jövőre az ENSZ megalakulásának 66. születésnapja alkalmából egyúttal a Palesztin Államot is ünnepelhetik majd. Mindeközben Izrael inti attól a palesztinokat, hogy a nemzetközi testületekhez forduljanak, szerintük mindenképp a közvetlen párbeszéd vezethet csak eredményre.

2010. november

Izrael jóváhagyta 1300 lakás felépítését két olyan negyedben (Kelet-Jeruzsálem), amelyeket az 1967-es háborúban foglalt el.

A palesztin elnök a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

Az USA olyan 5 pontos ösztönző javaslat-csomagot dolgozott ki az izraeli-palesztin viszony javítására, amelyben 90 napos moratóriumot kér a ciszjordániai telepbővítésekre, miközben garanciát vállal arra, hogy a nemzetközi szervezetekben szembeszáll minden olyan Izrael ellenes állásfoglalással, mely politikai rendezést akar ráerőltetni ennek kapcsán Izraelre. Miután az izraeli miniszterelnök mindezt írásos formában kérte rögzíteni (csak így hajlandó 15 tagú biztonsági kabinetje elé bocsátani azt szavazásra), az izraeli parlament elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely hátráltatja a kormány esetleges abbéli törekvéseit, hogy területi engedményeket tegyen. Ha a Knesszetben nem születik kétharmados döntés bármilyen, a palesztinoknak Kelet-Jeruzsálemben vagy a szíriaiaknak a Golán-fennsíkon adandó területi engedmény jóváhagyásához, arról népszavazást kell kiírni.

2010. december

Miután a békefolyamat zsákutcába jutott s a ciszjordániai telepbővítések befagyasztása érdekében tett amerikai erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, a palesztin vezetés felvetette a Palesztin Hatóság feloszlatásának lehetőségét, áthárítva ezzel Ciszjordánia palesztin lakosságáért, valamint a közigazgatásért vállalt felelősséget Izraelre, majd mégis fokozta erőfeszítéseit független államuk nemzetközi elismertetése érdekében: Brazília, Argentína, Bolívia és Ecuador már letette voksát e mellett s Uruguay is erre készül. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Norvégia után Nagy Britannia a független államokéhoz hasonló státusszal ruházná fel a palesztin diplomatákat s nem kizárt, hogy elismerheti az egyoldalúan kikiáltott FPÁ-t csakúgy, mint az USA. Ezeket az egyoldalú, béketárgyalásokat figyelmen kívül hagyó törekvéseket Izrael ellenzi.

2011. január

Izrael kész folyamatos, négyszemközti tárgyalásokat folytatni a palesztinokkal, amíg alá nem írják a békeszerződést. A megszakadt, majd zátonyra futott közvetlen tárgyalások újraindulnának, de mindkét fél ragaszkodik korábbi elképzeléséhez: Izrael szüntesse be az építkezést az 1967-ben megszállt palesztin területeken, a palesztinok pedig ismerjék el zsidó államként Izraelt. Izrael az építkezés leállítását visszautasítja, de - a határokat beleértve - hajlandó minden kulcskérdést megvitatni partnerével. Az Egyesült Államok felújítja közel-keleti közvetítői tevékenységét.

A Palesztin Hatóság bejelentette, hogy szeptemberben kérni fogja az ENSZ-től a palesztin állam elismerését, jelenleg pedig szavazatokért lobbizik a tagállamok körében. Ez része a palesztinok úgynevezett B tervének, amelyet arra az esetre készítettek el, ha nem sikerülne tárgyalásos úton megállapodniuk Izraellel a békéről. Decemberben már öt dél-amerikai ország elismerte független államként Palesztinát s most Chile is megtette ezt. Noha elképzelhető, hogy a palesztin államiság elismerése megkapja a többséget az ENSZ Közgyűlésében, a jogilag kötelező érvényű döntéseket hozó Biztonsági Tanácsban valószínűleg elbukik az Egyesült Államok vétója miatt.

Újabb 1400 kelet-jeruzsálemi telepes lakás felépítésének engedélyezése van folyamatban, az 1967-es háborúban megszállt, főleg arabok lakta városrész délkeleti részén lévő Gilo negyedben, ahol mintegy tucatnyi lakónegyedben jelenleg több mint 200 ezer izraeli él.

2011. február

Az ENSZ BT 15 tagú testületében, 14 tagország képviselői támogatták az izraeli telepespolitikát elítélő határozati javaslatot, ám az Egyesült Államok megvétózta azt.

2011. március

Ideiglenes határokon belüli palesztin állam létrehozását fogja javasolni a palesztinoknak az izraeli védelmi miniszter, aki először mondott részleteket arról az új izraeli tervről, amelytől Jeruzsálem a békefolyamatnak a holtpontról való elmozdulását reméli. Az elképzelések szerint az ideiglenes állam létrejötte után kerülhetne sor az állandó palesztin állam létrehozásáról rendelkező végleges békemegállapodás aláírására s időközben a felek rendeznék a konfliktus kulcskérdéseit (Jeruzsálem; palesztin menekültek problémája). A kezdeményezés legfontosabb elemeit május 22-én ismertetnék az amerikai kongresszusban.

2011. május

A két palesztin szervezet, a Fatah (Ciszjordánia) és a Hamasz (Gázai övezet) vezetői megállapodást írtak alá Kairóban egy átmeneti nemzeti egységkormány létrehozásáról. A kormány független személyekből áll majd s egy éven belül megszervezi a palesztin elnök- és parlamenti választásokat. Izrael ellenez egy olyan palesztin kormányt, amelynek az iszlamista terrorszervezetként számon tartott Hamasz is tagja, s amely nem ismeri el Izraelt.

Az Egyesült Államok szerint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, nem lehet újabb évtizedeket várni a békekötéssel; az izraeli-palesztin béke tárgyalásos úton jöhet létre, az 1967-es határok meghúzásával, valamint kölcsönösen elfogadott földterületcserével. A '67-es állapot Izrael szerint védhetetlenné teszi országát. Az Egyesült Államok elköztelezett Izrael biztonsága mellett, a két palesztin szervezet közti megállapodásra pedig úgy tekint, mint amely hátráltatja a békefolyamatot.

2011. szeptember 23. A Palesztin Hatóság vezetője kérvényt nyújtott be az ENSZ BT-hez: vegye fel a világszervezetbe Palesztinát teljes jogú tagállamként.

A 15 tagországból álló BT 9 tagja várhatóan a tagállami kérelem mellett fog szavazni, azonban az USA jelezte, hogy a BT állandó tagjaként nem fogja támogatni a kezdeményezést. (A BT 5 állandó tagjának - USA; Nagy-Britannia; Franciaország; Oroszország és Kína - egységes állásponton kell lennie ahhoz, hogy döntés születhessen.) Francia javaslatra felmerült annak az átmeneti megoldásnak a lehetősége is, hogy a palesztinok jelenlegi megfigyelői státusát (a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseli a palesztin népet jelenleg ilyen formában) ún. „nem tag megfigyelő állam” státusra emeljék.

A kérelem benyújtását követően a Kvartett (ENSZ; USA; EU; Oroszország) szerint eljött a végleges békekötés ideje s felszólította a két felet, hogy egy hónapon belül térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, ez év végéig terjesszék elő a határokra, valamint a biztonságra vonatkozó álláspontjukat s 2012. decemberéig kössék meg a végleges békeszerződést. A Kvartett részletes és konkrét javaslatokat tett a béketárgyalások előfeltételek nélküli folytatására, melyet Izrael elfogadna, a palesztinok azonban elutasítják s a tárgyalások előfeltételének tekintik az izraeli telepépítések befagyasztását, illetve az 1967-es határvonalak figyelembevételét. Izrael ezeket azonban tárgyalási alapnak s nem előfeltételnek tekinti, valamint kifejezésre jutatta, mint ahogy azt már korábban többször is megtette, hogy saját biztonsága érdekében az önálló palesztin államot demilitarizált államként tudja csak elfogadni, ugyanakkor elvárja a palesztinoktól, hogy Izraelt zsidó államként ismerjék el.

2011. október. 1. Összeült a BT Szakértői Bizottsága, hogy megvitassa Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. A Tagfelvételi Bizottság 2 hét múlva elkészíti jelentését arról, hogy a teljes jogú ENSZ-tagságra vonatkozó palesztin kérés megfelel-e a világszervezet alapokmányának.

A 15 BT tag közül Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Brazília és Libanon támogatja a palesztin kérelmet. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Nigéria, Gabon, Bosznia és Portugália álláspontja még nem ismert, Kolumbia pedig tartózkodni fog. Amennyiben a 9 támogatói szavazat nem gyűlik össze, az USA nem emel vétót, elegendő tartózkodnia. Ha a BT helyt adna a kérelemnek, az az ENSZ közgyűlése elé kerülne, ahol 2/3-os többségnek kellene meglennie ahhoz, hogy Palesztinát teljes jogú tagként (államként) ismerjék el, ennek azonban csekély a valószínűsége.

2011. november 11. Az ENSZ BT tagfelvételi bizottsága nem tudott megállapodásra jutni a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságának kérdésében. A BT albizottsága szerint a palesztinok nem rendelkeznek a minimális támogatottsággal ahhoz, hogy a tanács elfogadja a teljes jogú státusra irányuló palesztin kérelmet.

2012. január 26. Eredmény nélkül zárult az a 3 hónapos Kvartett által kijelölt időszak, amely az Izrael és a palesztinok közti megállapodások újrafelvételére, a határok és a biztonság kérdésére volt kitűzve. Korábbi terveik szerint a palesztinok több oldalról indíthatnak támadást.

1. Megpróbálnak kicsikarni egy határozatot az ENSZ BT-től, amely elítéli a telepbővítéseket és nemzetközi szankciókkal sújtja Izraelt.

2. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt pert indítanak Izrael ellen
a 2008-2009-es gázai offenzíva során elkövetett háborús bűnök miatt.

3. A IV. Genfi Egyezmény betartását fogják sürgetni, amely tiltja az új telepek létrehozását az elfoglalt területeken.

4. Az ENSZ Közgyűléséhez vagy Emberi Jogi Tanácsához fordulhatnak egy nemzetközi tényfeltáró bizottság kiküldését követelve, amely a telepesek kérdésében vizsgálódna.

5. Újraindulhat a teljes jogú tagságért folytatott harc az ENSZ-ben.

6. Ciszjordániában tömegtüntetések kezdődhetnek Izrael ellen.

2012. január 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kimondta, Izraelnek joga van új, védhető határokra

2012. november 30. Az ENSZ Közgyűlése felminősítette a palesztinok korábbi megfigyelő státusát ún. „nem tag megfigyelő állam" szintre. (E formában a képviseletet a Palesztin Hatóság látja el.)

2013. április 22. A békefolyamat újrakezdéséhez új ütemtervet dolgoztak ki. Az egyeztetések május végén folytatódnának.

2013. május 1. Az Arab Liga módosított 2002-es békekezdeményezésén: elfogadja az Izrael és a palesztinok közötti területcsere elvét. Egy kisebb területcseréről lenne szó, melynek során Izrael megőrizhetné legnépesebb telepeit.

2013. augusztus 14. Három év szünet után, újra megkezdődtek az izraeli-palesztin béketárgyalások.

2014. április

A Palesztin Hatóság a Palesztin Autonóm Területek felvételét kérte 15 ENSZ-szervezethez teljes jogú tagként. A tagság 13 érintett egyezményben májusától érvényes.

A PFSZ (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) 124 tagú központi tanácsa tanácskozást kezdett a közel-keleti békefolyamat jövőjéről.

A Fatah és a Hamasz hét éve tartó ellenségeskedés után, a palesztin megosztottság vége jeleként egyezményt fogadott el egy szakemberekből álló palesztin átmeneti egységkormány megalakítására az év végéig, melyet a palesztin területek vezetésével bíznak meg, valamint az év végén általános választások (parlamenti és elnökválasztás) megtartására. A Ciszjordániát irányító Fatah és a Gázai övezetet uraló Hamasz 2011-ben Kairóban már aláírt egy egyezményt a két terület politikai megosztottságának felszámolásáról, de az abban foglaltak nagy részét később nem valósították meg.

2014. május

A béketárgyalásokra a 2013. augusztusában szánt 9 hónapos időintervallum lejárt.

2014. június

A palesztin koalíciós kabinet letette az esküt.

M. Abbas ígéretet tett, hogy az új kormány elfogadja a közel-keleti béke ügyét szolgáló diplomáciai Kvartett elveit, vagyis elismeri Izrael létét, elutasítja az erőszakot, és elfogadja az Izraellel eddig aláírt megállapodásokat. A Hamasz ugyanakkor nem kötelezte el magát e feltételek elfogadására.

Az izraeli miniszterelnök felmondta a palesztin-izraeli béketárgyalásokat a palesztin egységkormányról való megállapodás miatt, mivel nem hajlandó együttműködni a Hamasz képviselőit is magában foglaló palesztin vezetéssel: a Hamaszt terrorszervezetnek tekinti.

A béketárgyalásokra - 2013. augusztusában - szánt 9 hónapos időtartam meghosszabbításáról szóló egyezmény aláírására nem kerül sor.

2014. augusztus 9. A Hamasz követelései között tartja számon a Gázai-övezet Ciszjordániával való összekötését. Izrael várhatóan könnyít az utazási korlátozáson a két terület között, fenntartva a szükséges biztonsági óvintézkedéseket (gázai konfliktus: 2014 nyara).

2014. december 30. Az ENSZ BT elutasította a palesztin állam létrehozásáról szóló tervezetet, amely arra irányult, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki a megszállt palesztin területekről, valamint hogy a palesztin állam fővárosa Kelet-Jeruzsálem legyen.

A 15 tagú BT nyolc tagja támogatta a tervezetet, öt állam tartózkodott. Az 5 állandó tag közül Kína, Oroszország és Franciaország támogatták a tervezetet, Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott. Ahhoz, hogy az ENSZ BT egy határozatot elfogadjon két feltételnek kell teljesülnie: az 5 állandó tag egyike sem szavazhat ellene – nem vétózhatja meg -, valamint a 15 tagból legalább kilencnek támogatnia kell.

2014. december 31. A Palesztin Hatóság aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumhoz történő csatlakozást.

2016. június

Franciaország az ENSZ, az EU, az USA és nagyobb arab államok részvételével előzetes konferenciát hívott össze a közel-keleti békeéhez vezető indítványokról, miután 2014 tavaszán, egy 9 hónapig tartó eredménytelen fordulót követően elakadtak a palesztin-izraeli béketárgyalások.

2016. december 23. Az ENSZ BT határozatot hoz (2334. sz.): Izrael vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben.

2017. január. 15. Párizsban, egy szimbolikus nemzetközi konferencián, a nemzetközi közösség, mely nem fogad el egyoldalú megoldást megerősítette, elkötelezett a kétállami megoldásban, azaz Izrael mellett egy független palesztin állam létrehozásában. Több mint hetven ország képviseltette magát, de sem az izraeliek, sem a palesztinok nem voltak jelen. A résztvevők nem ismernek el semmilyen egyoldalú lépést, amely veszélyeztetné a tárgyalásos megoldást, nevezetesen a határok kérdésében vagy Jeruzsálem státuszát illetően s a zárónyilatkozatban felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy "fejezzék ki elkötelezettségüket a kétállami megoldás mellett, és tartózkodjanak olyan egyoldalú lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják a tárgyalásos megoldást a határokról, Jeruzsálemről és a menekültekről.

2017.

Az izraeli-palesztin béke megoldásaként felmerült annak az eshetősége, hogy regionális egyeztetések eredményeként regionális béketerv valósuljon meg. Amerikai álláspont szerint béke egyezmény elérhető közelségbe került s arra, mintegy annak végső fázisára tekintenek. Új megvilágításba került a két államiság gondolata is: immáron az nem cél, hanem eszköz a közel-keleti béke elérése érdekében. Tavasszal a palesztin fél amerikai közbenjárásra hajlandóságot mutatott a diplomáciai folyamatok újraindítására, ám a nyár folyamán a Templom-hegyi zavargások miatt ez meghiúsult.

december 6. Az USA bejelentette: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának s nagykövetsége Jeruzsálembe való átköltöztetésének előkészítését kezdeményezi. Az amerikai kongresszus 1995 októberében szavazta meg azt a törvényt, amely előírja az ország izraeli nagykövetségének áthelyezését Jeruzsálembe, mellyel nyíltan elismeri azt Izrael fővárosának. A törvényt halasztási céllal azóta többször is felfüggesztették, de ezúttal érvénybe léptették.

Számos ország szerint az USA e lépése sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Chartáját, az ENSZ BT határozatait. Jeruzsálem nemzetközileg elismert jogi státuszán ilyen módon változtatni nem lehet.

december 13. Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy Kelet-Jeruzsálemet ismerje el Palesztina fővárosaként.

december 18. Az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ BT-ben azt az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket.

december 21. Rendkívüli ülést tartott az ENSZ 193 tagú Közgyűlése: 128 állam képviselője fogadta el az ENSZ közgyűlésében azt a határozatot, amely az USA-t a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntésének visszavonására szólítja fel. Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelező érvényűek, inkább politikai súlyuk van.

december 26. Néhány, az ENSZ KGY döntését ellenző ország bejelentette: izraeli nagykövetségüket át kívánják helyezni Tel-Avivból Jeruzsálembe.

2018.

január 2. Az izraeli parlament egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását, a lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről.

január 3. Trump a támogatások megvonásával fenyegeti a Palesztin Hatóságot, amiért az nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Izraellel. Az Egyesült Államok a legfrissebb adatok szerint 2016-ban mintegy 620 millió dollárnyi segélyt folyósított a palesztinoknak, akik nem engednek a zsarolásnak.

január 22. A palesztin állam mihamarabbi elismerésére szólította fel az Európai Uniót és tagállamait Mahmúd Abbas palesztin elnök, akinek véleménye szerint nincsen semmilyen ellentmondás az államiság elismerése és a palesztin-izraeli béketárgyalások felújítása között. Az EU számára kulcsfontosságú a közel-keleti békefolyamat, az izraeli-palesztin konfliktus rendezése, amelyhez egyedül a kétállami elvekre épülő megoldás vezethet el, Jeruzsálem megosztott-fővárosi státusával.

január 25. Csak olyan békemegállapodás születhet az izraeli-palesztin konfliktusban, amely tartalmazza, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa - hangsúlyozta az izraeli kormányfő - bármilyen megállapodás létrejötte mellett a zsidó állam megőrzi a jeruzsálemi Templom-hegy "status quo-ját". Izrael szorgalmazza, a palesztinok elutasítják a USA közvetítő szerepét.

február 4. Nem sokkal azután, hogy Abbas kijelentette: folytatódniuk kell a béketárgyalásoknak, a PFSZ az Izraellel való kapcsolat megszakítását követeli a palesztin kormánytól s felfüggeszti Izraelnek mint államnak az elismerését. A Palesztin Hatóság az 1993-as oslói megállapodásokban vállalta, hogy biztonsági kérdésekben együttműködik Izraellel. A PFSZ pedig a gazdasági kapcsolatokról jegyzőkönyvet írt alá Izraellel 1994-ben Párizsban. Izrael el nem ismerése drasztikus lépés volna, mert ez az izraeli-palesztin megbékélési erőfeszítések alapja.

május 7. Izrael kikiáltásának évfordulóján, május 14-én avatják fel szimbolikusan az Egyesült Államok új, Jeruzsálembe átköltöztetett nagykövetségét. A külképviselet tényleges áttelepítése az amerikai nagykövetnek és titkárának a még jeruzsálemi konzulátusként működő épületbe költözésével kezdődik meg. A tervek szerint hat év múlva készül el teljes egészében.

május 30. Izrael jóváhagyta közel 2000 telepeslakás felépítését a megszállt Ciszjordániában. Izrael Nyugati Parti lakóház-építkezései jelentik az izraeli-palesztin konfliktus egyik legégetőbb pontját, a palesztinok ugyanis ott, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben szeretnék létrehozni önálló államukat. A nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a lakóövezetek építését az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalt területeken, de Izrael szerint ezeknek a területeknek a jövőbeli hovatartozását a 2014 óta szünetelő palesztin-izraeli béketárgyalásokon kell majd meghatározni.

2019. március 21. Az Amerikai Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben terjesztette ki rá törvénykezését, ezzel annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el és a palesztinok sem nézik jó szemmel. A Golán hovatartozása az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése.

2019. június 26. Az Egyesült Államok volt a palesztinokat segítő ENSZ-szervezet (UNRWA) legnagyobb támogatója korábban, de az USA 2018. augusztusában leállította a szervezet pénzelését. 2019. februárjában pedig az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megszüntette a palesztinoknak nyújtott támogatást.

Az USA egy általa javasolt, a helyi gazdaság élénkítését célzó program-csomagot (50 milliárd dolláros befektetést) helyez kilátásba Palesztinában és a környező arab országokban arra az esetre, ha a palesztinok békét kötnek Izraellel.

Az Egyesült Államok és a Palesztin Hatóság között mindenféle hivatalos kapcsolat megszakadt azt követően, hogy az USA 2017-ben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ennek jegyében átköltöztette oda az izraeli nagykövetségét.

2019. augusztus 6. Izrael jóváhagyta 2304 új telepeslakás felépítését Ciszjordániában. Az izraeli kormány úgy döntött, hogy Ciszjordániában 6000 új lakás megépítését engedélyezi. A 2304 új telepeslakás 88%-a olyan elszigetelt és távoli ciszjordániai helyeken található, melyeket az eddigi rendezési tervek szerint békekötés esetén le kell majd rombolni, vagy át kell adni a palesztinoknak. 838 lakás építésének második vagy harmadik fázisát engedélyezték, és 1466 teljesen új tervről döntöttek. 3 törvénytelen települést visszamenőlegesen jogszerűvé nyilvánítottak, s egy negyedik ügyében elhalasztották a határozatot. Az elmúlt kb. 10 évben, több mint 30 új települést hoztak létre Ciszjordániában, nagyrészt telepesfalvak visszamenőleges legalizálásával. A ciszjordániai építkezések jóváhagyása Ciszjordánia egy részének vagy egészének az annektálását célozza. Jelenleg több mint 400 ezer izraeli él Ciszjordániában, 200 ezer pedig a szintén 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemben. A palesztinok mindkét területre jövendő államuk részeként tekintenek. A nemzetközi közösség elítéli Izrael telepespolitikáját, mert az a békének és a kétállami megoldásnak a gátja.

2019. szeptember 10. A Jordán-völgyének, valamint a Holt-tenger északi részének esetleges annektálása. A 2400 km2 területű Jordán-völgy, az Izrael által az 1967-es hatnapos háború során elfoglalt Ciszjordániában van, ahol mintegy 3 millió palesztin és több mint 400 ezer zsidó telepes él.

2019. november

Az USA támogatja Izrael telepespolitikáját: zsidó telepek építését a palesztin igazgatású Ciszjordániában. Jogvédők szerint Izrael ezzel megváltoztatja a megszállt területek lakosságának összetételét. Ciszjordánia Izrael általi annektálásának lehetőségét, a Ciszjordánia területére a tervezett palesztin állam megteremtéséhez igényt tartó Palesztin Nemzeti Hatóság ellenzi, nemzetközileg jóváhagyott határozatokra hivatkozik. Az Európai Unió a zsidó telepeket nem ismeri el Izrael Állam részének. A pánarab Arab Liga elítélte az amerikai kormányzat bejelentését, amely szerint nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a ciszjordániai zsidó telepeket. A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi több mint 200 telepen több mint 600 ezer zsidó él. A telepek bővítése miatt a palesztinok veszélyeztetve látják a kétállami megoldást. Az ENSZ BT 2016-ban a telepépítés teljes leállítására szólította fel Izraelt, a nemzetközi jog megsértésének és a közel-keleti béke fő akadályának nevezve a telepek létesítését.

2019. december 13. Az ENSZ Közgyűlése három évre meghosszabbította a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezet (UNRWA) mandátumát. A UNRWA oktatási, egészségügyi és lakhatási segítséget nyújt a Ciszjordániában, a Gázai övezetben, Kelet-Jeruzsálemben, Jordániában, Libanonban és Szíriában élő palesztin menekülteknek.

És amit 2019 nem hozott meg:

Az USA-nak az izraeli-palesztin konfliktus rendezését célzó, az "évszázad megállapodásaként" emlegetett közel-keleti béketervének, a két és fél éve készülő, az ’évszázad alkujának’ is nevezett izraeli-palesztin rendezési tervének bemutatása.

2020. január 24. Az "évszázad alkuja" néven emlegetett amerikai béketerv szerint Izrael kiterjesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt álló, úgynevezett C státuszú körzeteinek 30-40 százalékára.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániát az 1993-as oslói békeszerződésben tagolták fel szigetszerűen A, B és C státuszú területekre, annak megfelelően, hogy palesztin biztonsági és polgári (A), izraeli biztonsági, de palesztin polgári (B), vagy izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés (C) alá kerültek-e. Az izraeli szuverenitás kiterjesztése egyes esetekben csak magukra a településekre vonatkozik, más esetekben a körülöttük található területekre is. A terv magában foglalja az izolált településeket is - mindössze tizenöt telepre nem vonatkozik majd a teljes izraeli fennhatóság. A júdea-szamáriai területek annektálásának terve: kiterjeszteni a zsidó állam szuverenitását Júdea és Szamaria területének egy részére. További terv valamennyi zsidó település és a teljes Jordán-völgy Izraelhez történő csatolása.

Jeruzsálem teljes egészében izraeli ellenőrzés alatt maradna, ideértve az Óvárost is, de a palesztinoknak biztosítanák a belépést a városba, ahol szimbolikus képviseletet is kapnának. Ezzel az Egyesült Államok visszavonja korábbi rendezési tervét, amely szerint a Templom-hegy, és a jeruzsálemi palesztin lakónegyedek palesztin szuverenitás alá kerültek volna.

4 év elteltével a palesztinok saját államot kapnának, de számos korlátozással: hadseregük nem lehet, nem köthetnek szövetséget külföldi országokkal, valamint a légtér és a határok felett sem gyakorolhatnak ellenőrzést. Az elképzelés szerint a palesztinoknak le kell fegyverezniük a Gázai övezetet és az azt uraló Hamász radikális iszlamista szervezetet.

A terv egy nyilatkozatot fog tartalmazni arról, hogy az arab országokból Izraelbe menekült zsidók, és az Izrael megalakulása idején az ország területéről elmenekült palesztinok kiegyensúlyozzák egymást, és így érvénytelennek minősül a palesztinok visszatéréshez való joga. A terv azonban valószínűleg tartalmazni fogja csekély számú palesztin menekült szimbolikus visszatérését is.

Korlátozott területcsere eshetősége is felmerülhet, amelynek keretében a palesztinok a Gázai övezet déli határánál, Egyiptom szomszédságában, Haluca homokdűnéinél kapnának földterületeket.

A tervet szakaszosan viteleznék ki, melynek során az egyes állomások után az addigi eredmények és a megfelelő viselkedés alapján lépnének tovább.

Az "évszázad alkuja" abban különbözik az eddigi palesztin-izraeli béketervektől, hogy míg korábban csak a két vitázó felet vonták be a megállapodás létrehozásába, ezúttal az amerikaiak a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő több államot is felsorakoztattak maguk mögé.

2020. január 30. A „Béke a Jólétért” terv új alapokat adna a palesztin gazdaságnak (50 milliárd USD beruházási program a békéért cserébe). Közlekedési és infrastrukturális befektetésekkel új munkahelyeket teremtene, fejlesztené az oktatást, az egészségügyet, és növelné az életszínvonalat.

2020. január 31. A palesztinok elutasították az izraeli-palesztin konfliktus lezárását célzó amerikai béketervet, amelyet nemzetközi jogba ütközőnek neveztek. Az izraeli kormánypártok közül van, amelyik nem hajlandó területi engedményekre, sem egy palesztin állam elismerésére. Washington elismeri Izrael szuverenitását a ciszjordániai zsidó telepek fölött, cserébe Izrael befagyasztja a telepek bővítését 4 évre, amíg a palesztin államról tárgyalnak.

A Gázai övezet és Ciszjordánia között folyosókat hoznának létre. Washington Jeruzsálemet Izrael oszthatatlan fővárosának ismeri el, keleti részét viszont a leendő palesztin állam fővárosának tartja, ahol nagykövetséget tervez nyitni.

2020. február 2. Az amerikai elképzelés nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának, a terv néhány kitétele nem áll összhangban a BT határozataival.

A két állam létezésével számoló elképzelés értelmében Izrael elcsatolhatná az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia azon részeit, ahol zsidó telepek épültek, amelyeket az ENSZ törvénytelennek tekint. Izrael részévé válna a Jordán folyó völgyének nagy része is, így a zsidó állam venné körbe a palesztin állam zsidó telepektől szabdalt ciszjordániai részét.

A terv értelmében Jeruzsálem egésze Izrael egy és oszthatatlan fővárosa lenne, a palesztin állam székhelye Kelet-Jeruzsálem egyik peremvárosába kerülne. Izraeli fennhatóság alá kerülne a Templom-hegy és az al-Aksza mecset is, ahol Izrael feladata lenne garantálni a vallásgyakorlás szabadságát.

2020. február 10. Az Egyesült Államok nyomására nem szavaz az ENSZ BT a palesztin ellenjavaslatról, amely kétállami rendezést javasol az ENSZ BT határozataival összhangban az 1967-es határok alapján, s közvetlen utalást tartalmaz a Trump-béketerv elutasítására is.

2020. május 26. Július 1-től Izrael fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló (C) területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is. Ciszjordánia 70 százaléka a palesztinok felügyelete alatt állna, azonban megmaradnának a területen az összesen több százezres zsidó telepek. Emellett a palesztinok nem ellenőrizhetnék a saját határaikat.

2020. augusztus 13. Új korszak kezdődik Izrael és az arab világ kapcsolataiban. Béke-megállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek. Izrael, Egyiptom és Jordánia után a harmadik arab állammal kötött békeegyezményt. A tervek szerint nagykövetségeket létesítenek egymás országaiban, jelentős gazdasági fejlesztések és befektetések várhatók. A diplomáciai kapcsolatok teljes mértékű létrehozásáért cserébe Izrael lemondott a ciszjordániai annektálásról, elhalasztotta azt. A hivatalos diplomáciai kapcsolat létesítésétől béke és biztonság tekintetében a régió (Közel-Kelet) stabilitását várják s ezzel együtt a palesztin-izraeli konfliktus rendezését is.

2020. augusztus 29. Az emírségek bővíti a diplomáciai és kereskedelmi együttműködést Izraellel. Az együttműködés formai kialakítása a gazdasági növekedést és a műszaki innovációt serkenti, mely segíti a kétoldalú kapcsolatok kiépítését.

2020. szeptember 11. Amerikai közreműködéssel, a Bahreni Királyság, az Egyesült Arab Emírségek példáját követve megállapodott Izraellel diplomáciai kapcsolataik normalizálásáról. A közvetlen párbeszéd és a diplomáciai kapcsolatok kiépítése e két állam között tovább segíti a Közel-Kelet pozitív átalakulását, és növeli a stabilitást, a biztonságot és a fellendülést a térségben. A palesztinok attól tartanak, hogy korábban az Emírségek és most Bahrein lépése tovább gyengíti azt a régóta fennálló pánarab álláspontot, amely szerint Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt területekről, és el kell fogadnia a palesztin állam létrehozását cserébe azért, hogy normalizálhassa kapcsolatait az arab országokkal. Az ún. Ábrahám-egyezmények, valamint a békenyilatkozat aláírási ceremóniája szeptember 15-én zajlott le.

2020. szeptember 13. Az Európai Unió üdvözli a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izrael és Bahrein között, de továbbra is elkötelezett az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett. Az EU elismeri az Egyesült Államoknak az Izrael és Bahrein közötti egyezségben betöltött szerepét, és úgy véli, hogy ez a legújabb fejlemény hozzájárul a közel-keleti békéhez és stabilitáshoz. Azonban az EU szilárd álláspontja szerint, az izraeli-palesztin konfliktus átfogó rendezése mindkét fél részvételét igényli.

2020. október 11. A Palesztin Hatóság elnöke magántalálkozón egyeztetett a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökével, amelyen Palesztinát és a Közel-Keletet érintő kérdéseket vitattak meg s az ENSZ égisze alatt folytatandó közel-keleti rendezési konferencia eshetősége is felmerült.

2020. november 18. Az Izrael, Bahrein és az Egyesült Államok részvételével rendezett háromoldalú találkozón az izraeli - bahreini kapcsolatok fejlesztéséről, gazdasági és légiforgalmi megállapodásokról tárgyalnak Jeruzsálemben. A látogatás során a Perzsa-öböl-menti királyság és Izrael számos kétoldalú megállapodást ír alá, többek között a légi közlekedés és a technológiai együttműködés terén. Október végén Bahreinben nyolc kétoldalú megállapodást írtak alá, és hivatalosan kérték Bahreintől az izraeli nagykövetség megnyitását.

2020. december 10. Az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint követően Marokkó is megállapodott Izraellel diplomáciai kapcsolatainak rendezésében. Az egyezmény részeként az Egyesült Államok elismeri Marokkó területi követelését a vitatott hovatartozású nyugat-szaharai régióra.

2021. május

Jeruzsálemben összecsapások voltak az Al-Aksza mecsetnél. Több tízezer muszlim hívő barikádozta el magát Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél s szembe akartak szállni az izraeli biztonságiakkal. Az izraeli rohamrendőrök behatoltak a Templom-hegyre (Haram al-Sarif terasz) és felvették a harcot az arab hívőkkel. A feszült állapot egyik közvetlen előzménye az a terv, amely szerint több tucat palesztint lakoltatnának ki a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedből, helyükre pedig izraeli telepesek költöznének. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemzetközi vizsgálatot indított a "megszállt palesztin területeken" és Izraelben az április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében.

2022. április

A palesztinok többször összecsaptak az izraeli rendfenntartókkal a Templom-hegyen álló Al-Aksza mecsetnél. Az izraeli-palesztin megállapodások szerint a Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A zsidóknak szabad látogatniuk, de tilos imádkozniuk és vallási szertartásokat végezniük ott. Egy maroknyi zsidónak szándékában állt felmenni a Templom-hegyre és ott hagyományos pészahi áldozatot akartak bemutatni.

A palesztinok kövekkel dobáltak meg autóbuszokat, amelyeken zsidók utaztak Jeruzsálem óvárosába, hogy a Templom-hegyre látogassanak s kövekkel, vasrudakkal eltorlaszolták a szent helyek bejáratát.

Az idén egybeesett a muszlim böjti hónapnak, a ramadánnak a második péntekje, a keresztény nagypénteki menet az óvárosban, valamint a nyolcnapos zsidó pészah.

2022. szeptember

A ENSZ Főtitkár beszámolt a BT-nek az ENSZ BT 2334. sz. (2016) határozatában vállaltak teljesítéséről a 2022. június 17 - szeptember 20-ig terjedő időszakban tett megfigyelések alapján. (A 2334. sz. ENSZ BT határozatban vállaltak betartásáról negyedévente készül jelentés.)

A 2334. sz. (2016) ENSZ BT határozatban megfogalmazott elvek:

Izrael függessze fel a telepépítéseket a megszállt palesztin területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is és tartsa be minden ez irányú jogi elköteleződését.

Tartózkodni kell minden, a civil lakosságot érintő erőszakos cselekménytől, mindennemű terror akciótól, provokációtól és károkozástól.

Tartózkodni kell minden provokációtól, izgatástól s gyűlöletkeltő beszédtől.

A két állami megoldást fenyegető negatív folyamatokat az ellenkezőjére kell fordítani.

Az államok az adott ügyleteik során különböztessék meg Izrael állam területét, valamint az 1967 óta megszállt területeket.

Minden szereplő tegyen közös erőfeszítéseket a hiteles tárgyalások érdekében, hogy egy átfogó, igazságos és tartós béke születhessen a Közel-Keleten.

Megtartották az ENSZ 77. Közgyűlését a közel-keleti békéről, melyen üdvözölték az izraeli és a palesztin vezetőknek a két állami megoldással kapcsolatos megnyilvánulásait.

A 2022. augusztus eleje óta tartó izraeli-palesztin összecsapások a Gázai övezetnél egyre eszkalálódnak, Gázát humanitárius veszélyhelyzet fenyegeti. Ciszjordánia egyre romló instabilitása és az ottani fegyveres összecsapások főként a telepépítések körüli vitás helyzet eredménye. (A 2334. sz. ENSZ BT határozatban foglaltak ellenére, 2020. októbere óta rekord számú izraeli telep épült Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.) A két állami megoldást sürgető békefolyamat kiemelt fontosságú az erőszakhullám megfékezése szempontjából is. A palesztin pártoknak egyesíteni kell erőiket s választások útján legitimálni nemzeti intézményeiket. A béke folyamat újrakezdéséhez a kétoldalú lépések elengedhetetlenek, melyhez a nemzetközi közösség, valamint a Kvartett segítséget nyújtana, a BT vezetősége pedig aktívabb szerepvállalásával járulna hozzá ehhez. A megcsappant UNRWA támogatást ellenkező előjelűvé kell változtatni, a tagállamoknak elegendő anyagi támogatást kell nyújtaniuk. (UNRWA: a palesztinokat segítő ENSZ-szervezet) Az ENSZ KGY évente javaslatot tesz egy nemzetközi békekonferencia összehívására, mely a jelen helyzetben különösen sürgető lenne.

2022. október

Az EU támogatja a békefolyamatot, az izraeli-palesztin konfliktus rendezését, a két állami megoldást s üdvözli a két fél két állami megoldás melletti elköteleződést, valamint Izraelnek néhány arab országgal való diplomáciai kapcsolatát. Elkötelezett támogatója marad az UNRWA-nak.

Egy pártok közi egyeztetés eredményeként aláírták az Algiers Nyilatkozatot, melynek keretében 14 palesztin párt, köztük a Fatah és a Hamasz a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), mint a palesztin nép kizárólagos legitim képviselőjét ismeri el s megállapodott abban, hogy választásokat írnak ki a Palesztin Hatóság, a Palesztin Törvényhozó Tanács, valamint a Palesztin Nemzeti Tanács elnöki tisztéért.

Libanon és Izrael az Egyesült Államok közvetítésével rendezte tengeri határvitáját, megállapodtak s kijelölték a határvonalat.

-------

*Az Ábrahám-egyezményről: 2020 előtt a zsidó államot az Arab Liga 22 állama közül csak Egyiptom és Jordánia ismerte el. Az Ábrahám-egyezmény alatt a 2020. augusztusában Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint 2020. szeptemberében Izrael és a Bahrein Királyság között megkötött egyezményeket értjük. 2020. decemberében Marokkó, majd 2021. januárjában Szudán is megállapodott Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról, ám a folyamat Szudánnal nem zárult le s a kereskedelmi kapcsolatok a két ország között korlátozottak. Izrael folyamatosan keresi a normalizálási folyamat lehetőségét más arab országokkal is. Az Egyesült Államoknak a hozzáállása az Izrael és az arab országok közötti normalizációs törekvésekhez pillanatnyilag ellentmondásos.

**Amióta a Gázai övezet palesztin fennhatóság alá került (2007) állandóak a fegyveres összecsapások, rakétatámadások Izrael és a Gázai övezetben élő palesztinok között, melyeket esetenként tűzszüneti időszakok, illetve azok megszegése tarkítanak. A harcok a térségben élők mindennapjainak részévé váltak, amelyekben a civil lakosság elkerülhetetlenül érintett. A nemzetközi közösség mindkét felet mérsékelt magatartásra szokta inteni ez ügyben. 2022. augusztus elejéig bezárólag több mint egy év viszonylagos nyugalom jellemezte az e kapcsolatrendszer nyomán kialakult állapotokat.

2023

január

Izrael és a palesztinok között az elmúlt év során jelentősen nőtt a feszültség. Az izraeli hadsereg razziákat hajt végre különböző ciszjordániai palesztin településeken azóta, hogy tavaly tavasszal palesztin szélsőségesek halálos áldozatokkal járó terrorcselekményeket követtek el izraeliek ellen. A razziák célja a palesztin fegyveres hálózatok felszámolása és újabb terrortámadások megakadályozása, meghiúsítása.

február

Izrael és a palesztinok "sürgősségi csúcstalálkozót" tartanak a jordániai Akabában, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását. A megbeszélésen Jordánia, Egyiptom és az Egyesült Államok képviselői is részt vesznek, ahol megvitatják a ciszjordániai feszültségek csillapítását célzó amerikai tervet is, miszerint Izrael nem hoz további egyoldalú intézkedéseket a ciszjordániai telepekről, a Palesztin Hatóság pedig cserébe nem lép fel Izrael ellen az ENSZ-ben, és a ciszjordániai nyugalomért dolgozik.

április

Zavargások a Templom-hegyen: magukat elbarikádozó fiatal palesztinokat távolított el az izraeli rendőrség, válaszként palesztin terrorszervezetek rakétákat indítottak a Gázai övezetből a Pészah kezdetén izraeli települések ellen. Az izraeli fővárosban található, több vallás szempontjából is fontos Templom-hegy jelenleg muszlim vezetés alatt áll, a biztonságáért azonban Izrael felelős.

Izrael légitámadást intézett Libanon déli részét célba véve, és növelte a Gázai övezet elleni csapásokat, válaszul azokra a rakétára, amelyeket Libanonból indítottak Izrael északi részei ellen. Az erőszak azt követően újult ki, hogy az izraeli erők a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben, a ramadán idején razziát tartottak. Izrael Hamasz szervezetet vett célba, Hamaszhoz tartozó dél-libanoni terrorista infrastruktúrákat találtak el, a válaszul adott támadás során. Izrael a Hamasz Gázai övezetbeli katonai létesítményeit is célba vette, a gázai fegyveresek ennek ellenére folytatták a Dél-Izrael elleni rakétatámadásokat. Az egyébként is viszályos helyzetet tovább nehezíti, hogy éppen folyik a muszlim böjti hónap, a ramadán, a húsvét miatt pedig számos zsidó hívő a Templom-hegyre zarándokol, amely egyben az iszlám vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után.

május

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala riasztónak látja Izrael és a gázai terrorcsoportok közötti harcokat. A Gázai övezet és Izrael rakétatámadásokat mér egymásra. Egyiptomi közvetítéssel tűzszünet lépett életbe az Iszlám Dzsihád és az Izraeli hadsereg között.

június

A Ciszjordániában január óta ismét kiújult izraeli-palesztin konfliktusnak már több mint 200 halálos áldozata van: számos palesztin veszítette életét az izraeli biztonsági erőkkel történt összecsapásokban, míg izraeli állampolgárok haltak meg palesztin radikálisok merényleteiben.

A Ciszjordániában dúló erőszak súlyos eszkalálódására hívta fel a figyelmet az ENSZ emberi jogi főbiztosa és sürgette Izraelt, vizsgálja felül ciszjordániai műveleteit és az ott alkalmazott intézkedéseket, hozza őket összhangba a nemzetközi emberi jogi kritériumokkal, beleértve az emberi élet védelmét. Emellett kiemelte: Izraelnek a nemzetközi humanitárius jog értelmében kötelessége garantálni a közbiztonságot az általa megszállva tartott területen.


szeptember

Izrael biztonsági zárlatot vezet be a palesztin területeken: Ciszjordániából és a Gázai övezetből nem lehet belépni az országba a zsidó újév idején. Izrael minden évben korlátozza a palesztinok szabad mozgását az őszi zsidó ünnepek, valamint más vallási én nemzeti események idején. A zárlat időtartama alatt csak humanitárius és egészségi okokból, valamint más kivételes esetekben engedélyezik a belépést izraeli területre, és csak a hadsereg felelős szerveinek jóváhagyásával.

Izrael az Egyesült Államok közreműködésével ,,történelmi áttörés" küszöbén áll, közel ahhoz a béke megállapodáshoz Szaúd-Arábiával, amely átrendezheti a közel-keleti viszonyokat. Washington védelmi paktumot ígért Rijádnak, a polgári célú nukleáris program fejlesztéséhez nyújtott segítségért és a palesztin állam megteremtése felé tett előrelépésért cserébe. A megállapodás azonban akadályokba ütközhet, ugyanis a közös szaúdi és amerikai álláspont, amely szerint a palesztinokat is be kell vonni a diplomáciai folyamatokba, kihívások elé állítja a palesztin államiságot ellenző Izraelt. Az izraeli miniszterelnök az ENSZ-közgyűlésben kijelentette: a palesztinoknak nem szabad vétójogot adni, amellyel akadályozhatják az új békeszerződések megkötését.

októbertől

Nagyszabású palesztin rakétatámadás érte Izraelt Gázából s fegyveres terrorista csoportok hatoltak be Izrael területére. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamasz szervezet felfegyverzett egységei izraeli településeket foglaltak el, sokakat meggyilkoltak és izraeli katonákat, civileket ejtettek foglyul és hurcoltak a Gázai övezetbe.

Izrael megtorló légi csapásokkal válaszolt Gázának. A légi csapásokat a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamasz mozgalom által Izrael ellen elkövetett összehangolt offenzívára válaszul mérték a palesztin területre. A Hamasz intézményeit és főhadiszállását támadták.

Dél-Libanonból is rakétákat indítottak, Izrael ellencsapásokat hajt végre a Gázai övezetben és a libanoni határnál.

Izrael hivatalosan is hadiállapotot jelentett be.

Az izraeli csapatok visszaszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet szomszédságában lévő városok felett.

Izrael ostrom alatt tartja Gázát és a Hamasz terrorszervezet megsemmisítését tűzte ki céljául.

Elrendelték a Gázai övezet északi részének evakuálását, a térségben élőknek az övezet déli területeire kell húzódnia.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ BT a Hamasz palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni támadása miatt.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága rendkívüli ülést tartott az Izraelt ért támadássorozat miatt.

Európai Uniónak fontos a regionális szereplőkkel való kapcsolattartás, valamint a kétállami megoldáson alapuló tartós és fenntartható közel-keleti béke.

Az ENSZ elítéli a Hamasz palesztin iszlamista szervezet terrortámadásait s a civilek elleni mindennemű erőszakot.

Az Európai Parlament elítélte a Hamasz palesztin iszlamista terrorszervezet brutális támadásait, és kifejezte támogatását Izrael és népe iránt. Noha Izraelnek megvan a joga az önvédelemhez, hadműveleteiben szem előtt kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Különbséget kell tenni a palesztin nép törvényes törekvései és a Hamasz terrorszervezet tettei között.

Béke-csúcs Kairóban: napirenden a palesztin-kérdés jövője. Egyiptom, Irak, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Olaszország és Spanyolország vezetői és Mahmud Abbas palesztin elnök is jelen volt. Az arab országok vezetői elítélték a Gázai övezet két hete tartó izraeli bombázását, és a közel-keleti békefolyamat felújítására szólítottak fel (tűzszüneti tárgyalások; kétállami megoldás).

Az ENSZ KGY határozatban ítélte el az izraeli-palesztin háborút s azonnali tűzszünetre hívott fel.

Az izraeli hadsereg körül zárta Gáza várost a Gázai övezetet érintő szárazföldi hadművelet során.

Az izraeli hadsereg kettévágta a Gázai övezetet északi és déli részre, melyeket egy humanitárius folyosó köt össze, melyen keresztül a civilek délre vonulhatnak.

Néhány napos átmeneti tűzszünet túszok elengedéséért cserébe.

A libanoni határnál továbbra is zajlanak a harcok és Ciszjordániában is folyamatosak az összecsapások.